Rettenetes új betegségek jelentek meg nálunk is

A legtöbb invazív faj emberi tevékenységnek köszönhetően jelent meg hazánkban, így hatalmas a felelősségünk a terjedésükben.

2025. 06. 02. 19:51
E. coli baktérium 

ucsfhealth.org
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legalább száz új invázióssá váló faj jelent meg a Kárpát-medencében az elmúlt száz évben, amelyek óriási kárt jelentenek hazánk őshonos növényeire nézve. A hazai fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával ezeknek a rendkívül káros fajoknak a negatív hatásai enyhíthetők – hangzott el Áder János volt köztársasági elnök Kék bolygó című podcastjének új adásában. A műsorszám immáron a YouTube-on és a TikTokon is elérhető.

Fotó: MTVA/Oláh Tibor

A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a műsorban az evolúcióbiológus, ökológus Garamszegi Lászlóval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával beszélgetett az inváziós fajok megjelenéséről, terjedéséről és a hatékony védekezésről ellenük. Áder János kiemelte:

az egyik legismertebb inváziós növényfaj Magyarországon a parlagfű, amely egy gabonaszállítmánnyal került a kontinensre.

A növény hatalmas mennyiségben terjedt el az országban, két átlagos méretű megyét foglal el, és többnyire a kultúrnövényektől szívja el a táplálékot.

Garamszegi László rámutatott: az inváziós fajok megjelenése döntően az emberi tevékenységnek köszönhető. Egy idegenhonos faj akkor képes szaporodni, ha megfelelők számára az életkörülmények, invázióssá a tömeges elszaporodás és a környezeti átalakulás révén válik. Példaként elmondta, hogy a szőrméje miatt tenyésztett nutriatelepekről szabadult ki és terjedt el, a harlekinkaticát a levéltetvek elleni védekezés miatt hozták be Európába, a törpeharcsát gazdasági haszon reményében telepítették be, míg a hazai fajokra rendkívül káros amúrgéb pedig emberi felelőtlenség okán szabadult el.

Szó esett arról is, hogy számos baktérium és vírus okozta betegség hasonló módon került be az országba vagy hurcolták vissza. Utaltak

a száj- és körömfájás kórokozójára, a maláriára, de megemlítették a Nyugat-Afrikában már elterjedt kéknyelvűséget okozó betegséget is,

így Magyarországon is indokolttá vált az ellene való felkészülés.

Garamszegi László felhívta a figyelmet, hogy ezeknek a fajoknak a megjelenését megakadályozni nem lehet, az őshonos fajok védelmével, terjesztésével és a biológiai sokféleség fenntartásával lehet késleltetni a nem őshonos, később akár invazívvá váló fajok megjelenését, a már jelen lévők hatását pedig enyhíthetni. Kiemelte: az ember felelőssége óriási, így nagyon fontos az élőhelyek, közösségek védelme, jó állapotban tartása.

Nem lehetünk csak kizsákmányolói a természeti környezetünknek, hanem oda kell figyelni annak egészségére, mert ha megbetegítjük, hosszabb távon magunkat is beteggé tesszük

– fogalmazta meg zárásként Áder János.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Ucsfhealth.org)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.