A Voks 2025 eredménye világos és meggyőző: a kérdőíveket kitöltő közel 2,3 millió magyar elsöprő többsége, 95 százaléka egyértelműen elutasította Ukrajna gyorsított felvételét az Európai Unióba. Minderre az ukrán média a magyar emberek döntésének kétségbe vonásával reagált.
Szemben a tényekkel
A Soros-világból is támogatott Texty.org.ua például hosszas írásban bizonygatta, hogy a Voks 2025 valójában Ukrajna-ellenes kampány volt, s hogy a szavazásra biztosított idő alatt a kormányközeli média álhírekkel igyekezett befolyásolni a közvéleményt.
Az ukrán lap szerint pusztán propaganda és manipulatív állítás minden olyan elemzés, amely az Ukrajna EU-csatlakozásával járó veszélyeket és kockázatokat járja körül.
Egyebek mellett ide sorolták, hogy az ország uniós felvételét követően jelentősen csökkennének a magyar gazdák számára elérhető agrártámogatások. De azt is, hogy a háború sújtotta ország újjáépítése súlyos terheket róna a közösség büdzséjére, valamint az EU-s tagállamként az ukrán szervezett bűnözés tevékenysége is átgyűrűzhetne más országokba.
A lap szintén a „lejáratókampány” részének nevezte, hogy az ukrán egészségügy katasztrofális állapotából adódó járványveszélyről (kolera, TBC) cikkezett a magyar sajtó.
Figyelemre méltó: miközben azt is propagandának titulálták, hogy Ukrajna csatlakozása veszélyezteti a magyar energiabiztonságot, elismerték, hogy 2025 elején Ukrajna leállította az Oroszországból érkező földgáz és kőolaj tranzitját Magyarország felé.
Olyan könnyen ellenőrizhető állításokat is valótlanságnak igyekeztek beállítani, mint hogy Zelenszkij kormányzása mögött nincs meg a kellő demokratikus felhatalmazás, mivel az elnök megbízatásának lejárta után tavaly nem írtak ki újabb választásokat.
A Tiszát védik
Mindennek fényében nem meglepő, hogy az ukrán kormányzati narratíva egyik szócsöveként elkönyvelt lap egyes kritikák szerint nem hagyományos sajtóorgánumként működik, hanem egyfajta „aktivista” vonalat követ.
Ez a politikailag motivált alapállás abban is jól tetten érhető, ahogy a portál a magyarországi ellenzékről és az ellenzéki sajtóról írt.
A Tisza Párt kapcsán például azt bizonygatták, hogy valójában nincs együttműködés Magyar Péter formációja és ukrán titkosszolgálatok között.
A Tisza „védelmében” még is azt is sulykolták, hogy az nem is ukránpárti.
Dicséret a Hvg.hu-nak
A függetlennek titulált Hvg.hu-t pedig egyebek mellett azért méltatták, mert „nem kerüli a magyar miniszterelnök bírálatát (…) és sok anyagot közöl Ukrajnáról”. Ironikus, hogy ebben a részben is kiemelték, hogy ettől a lap még nem minősül ukránpártinak.
A Texty.org.ua támogatói között az elmúlt években megtalálható volt az Európai Bizottság, valamint a National Endowment for Democracy (NED), amely lényegében a CIA által irányított nem kormányzati szervezet. Az egyik korábbi üzleti beszámolójukban pedig partnerükként tüntetik fel a Soros György-féle Open Society Foundations egyik társszervezetét.
Ugyanaz a minta
Érdemes megemlíteni, hogy az Orbán-kormány politikájával szembe helyezkedő magyar úgynevezett civil és más szereplők is éppen ezekből a forrásokból, vagyis Amerikából, a Soros-világtól és Brüsszeltől jutottak pénzhez.
Hogy az elmúlt években pontosan miként fejtette ki működését Magyarországon a nemzetközi politikai korrupciós hálózat, azt a Magyar Nemzet dokumentumfilmben mutatta be, amit itt meg is tekinthet:
