Nyolc jel, hogy a Tisza Párt válságban van

A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása arról számol be, hogy a Fidesz egyértelmű előnyben van a Tisza Párttal szemben. A kormánypárt közössége, teljesítménye és szervezettsége jelentős előnyt biztosít.

4. Belső bizalmatlanság
A Tisza Párt belső feszültségekkel terhelt – a Tisza-szigetek, a központi menedzserek (például Farkas Dezső) és a megválasztott képviselői (Európai Parlament, Fővárosi Közgyűlés) szintjén is. Az elmúlt másfél évben folyamatos távozások és személycserék jellemezték a pártot, Magyar Péter pedig többször lekicsinylően nyilvánult meg a Tisza Párt képviselőiről („Soros-ügynök”, „agyhalott”) és támogatóiról („büdös szájúak”) is. A belső bizalomhiányt mutatja, hogy Magyar Péter a politikustársait letiltotta a nyilatkozatokról és a nyilvános szereplésekről. A párt önállóan megszólaló képviselői pedig több alkalommal is leszerepeltek (Ruszin-Szendi Romulusz ukránpárti megnyilvánulásai, Kollár Kinga Magyarország-ellenes felszólalása az EP-ben, Kulja András vesztes vitája Takács Péterrel szemben).

5. Kormányképes személyek hiánya
Az ellenzéki (kormányt leváltani kívánó) liberális világ nem vezetőjeként, hanem a legkisebb rosszként tekint Magyar Péterre. Ennek következménye, hogy megrekedt a kormányzóképes elit toborzása, hiszen már a februári Tisza-kongresszus célja is az volt, hogy közéleti támogatókat, szakembereket, jelölteket sorakoztasson fel maga mögött, de róluk azóta sem hallani. Magyar Péter nem tudott új embereket maga mellé állítani, a meglévőket pedig elidegenítette vagy eltüntette a közéletből (a februári kongresszuson szereplők, Ordas Eszter vagy akár Vogel Evelin).

6. A brüsszeli kapcsolat terhe
Magyar Péter előbb el-, majd lekötelezte magát az Orbán-kormány-ellenes brüsszeli elitnek. Mentelmi jogi ügyei miatt a pártelnök függőségi viszonyba került az Európai Uniót uraló, hatalmi monopóliumát féltő körrel, amely számos kérdésben (pride, Ukrajna EU-tagsága, a Magyarországnak járó EU-források vagy a magyar migrációs politika) a magyar választók többségének akaratával ellentétes politikát vár el a Tisza Párttól és annak elnökétől.

7. Megrekedt létszám
A Tisza Párt pártépítése megrekedt, minden szinten káderhiánnyal küzd. Magyar Péter körül folyamatos a személyi fluktuáció, a fővárosi és EP-képviselők nem mutatnak politikai kvalitásokat, a pártnak mindössze 27 tagja van, a rendszerváltó kártyára pedig kevesebb mint a kívánt ötvenezer tag hatvan százaléka fizetett elő.

8. A negatív identitás ára
Magyar Péter a kormányellenes attitűdre alapította politikai karrierjét, a többi ellenzéki párttól elszívva azok támogatóit, a Tisza Párt mögött megjelenő támogatottság így negatív identitásra épül. A valódi politikai közösség- és pártépítés elmaradása a pozitív jövőkép, a közös vízió, az építő gondolatok hiányának is köszönhető – számolt be a Nézőpont Intézet. 

Borítókép: Magyar Péter (Fotó: Hatlaczki Balázs)