– Nemzetközi szinten milyen együttműködésekben vesz részt a HUN-REN, illetve milyen újabbakat terveznek létesíteni a közeljövőben?
– A világ legjobb egyetemeivel és kutatóintézeteivel szeretnénk szoros partnerséget kialakítani. Olyanokkal, akiktől tanulhatunk, és amelyek nyilvánvalóan előttünk járnak nagyon sok területen. Ez egyszerre kihívás és lehetőség is számunkra, hiszen nekünk is van ajánlatunk feléjük, mégpedig a kiváló, jól képzett magyar kutatóink, és az ő munkájuk. Elsősorban olyan intézményeket céloztunk meg, amelyek a világ élvonalába tartoznak – mint Szingapúr és Hongkong vezető egyetemei, az MIT, az Oxford, Harvard, Stanford és Cambridge-i Egyetem.

– Tudatos az, hogy az Európai kontinensen kívüli intézetekkel és egyetemekkel is kiemelten keresik az együttműködés lehetőségét?
– Úgy látjuk, hogy a globális versenyben jelenleg a világ élvonalát elsősorban ezek az intézmények képviselik, és számunkra különösen fontos, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk velük. Ez nem azt jelenti, hogy nem működünk együtt európai kutatóhelyekkel, sokkal inkább arról van szó, hogy mindenütt keressük a tanulási és fejlődési lehetőségeket.
– Tekinthetjük ez egyfajta konnektivitásnak, a HUN-REN összekötő kapocs kíván lenni az európai és a kontinensen kívüli szereplők között?
– Abszolút, ezt akarjuk elérni, a tudomány világa ugyanis mára határok nélküli tér lett és azokkal kell együttműködni, akikkel közösen képesek vagyunk jelentős eredményeket felmutatni. A HUN-REN egyértelműen a nyitottságot képviseli a teljes világ és a tudományos élet minden szereplője felé.
– Hogyan tudják biztosítani, hogy a kutatói pálya vonzó legyen a fiatalok számára Magyarországon, és ne külföldre menjenek el kutatónak?
– Bátorítjuk a fiatal kutatókat, hogy menjenek külföldre és szedjék össze mindazt a tudást, tapasztalatot, értékrendet és munkamorált, amit a világ legjobb helyein megszerezhetnek. Úgy látom, hogy azok a fiatal kutatóink, akik visszatértek Magyarországra, egészen más szemlélettel, gondolkodásmóddal dolgoznak, mint akik nem volt lehetőségük külföldön tapasztalatot szerezni. A cél tehát az, hogy itthon kamatoztassák a megszerzett tudást és kapcsolatrendszert, nekünk pedig feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahová érdemes visszatérniük.