Gulyás Balázs: A HUN-REN kapocs a világ felé

A HUN-REN a világ élvonalbeli egyetemeivel és kutatóintézeteivel kíván szorosabb együttműködést kialakítani, hogy Magyarország tudományos teljesítménye ismét a nemzetközi élmezőnybe kerüljön. Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a szervezet célja, hogy hidat képezzen az európai és a kontinensen kívüli tudományos műhelyek között, miközben a fiatal kutatók támogatásával, a bérek rendezésével és az ipari hasznosíthatóság erősítésével új lendületet adjon a hazai innovációnak.

Fotó: Mirkó István Forrás: MI

Fotó: Mirkó István

– A hároméves bérfejlesztési program most kezdődött a HUN-REN-ben. Miért volt szükség a kutatók béremelésére, illetve mi lesz a folyamat következő lépése?

– A mostani béremelés egyszerre jelent áttörést és elismerést. Áttörést, mert hosszú évek óta nem volt rá példa, hogy átlagosan harminc százalékkal emelkedjenek a bérek ezen a területen. Az elismerés pedig a kutatóknak és a HUN-REN minden munkatársának szól, akik támogatják a kutatói munkát. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi nagy statisztikai mérések azt mutatták, hogy az 1980-as évek óta folyamatosan hanyatlik a magyar tudományos teljesítmény. Ennek pedig két oka van. Az első, hogy néhány ország viharsebességgel kezdett fejlődni a kutatásokban – ilyenek a délkelet-ázsiai országok, mint például Szingapúr –, a másik pedig az, hogy a hazai tudományfinanszírozás és az intézményi működés hosszú ideig elavult mechanizmusokra épült. Ezért végeztük el a HUN-REN-ben a nemzetközi átvilágítást, és ezért kezdtük meg a szervezet megújítását. Megértettük, hogy mi van a negatív trend mögött, és milyen tényezők játszanak szerepet. Fontos kiemelni, hogy nem a mi kutatóink teljesítményével és tudásával van baj, hanem azzal, hogy egy olyan rendszerben működnek, ami igazából nem támogatja, hanem nehezíti az életüket.

Ezért ezt az egész működési koncepciót lényegében meg kell változtatni. Ennek egyik kulcseleme, hogy a magyar kutatók fizetése paritásban legyen a hasonló területen működő, de a világ más részein élő kutatókkal. Ehhez kértük a kormánytól támogatást, hogy a béreket rendezni tudjuk három év alatt. Óriási eredmény, hogy a kormány döntése alapján az idén 18 milliárd forintot fordíthatunk a kutatási területre, ennek kilencven százalékát a bérrendezés teszi ki.

A hároméves program azt üzeni a kutatóknak, hogy számít a munkájuk és van jövőjük itthon. Ez a kutatói pálya megerősítésének alapja, amelyre most további építkezés jöhet.

– A HUN-REN hogyan segíti azt, hogy a kutatási eredmények valóban hasznosuljanak az iparban és a gazdaságban?

– Korábban kizárólag a publikáció volt a kutatói munka fő mércéje. Ez egy nagyon régi szemlélet. Ma viszont értékláncban kell gondolkodni és ennek a lényege, hogyha te valamit kitalálsz, az bekerüljön az értékláncba, tehát abból ne csak publikáció legyen, amit a tudományos világ el tud olvasni, hanem szabadalom, licenc, spin-off cég, termék. Ezzel a gondolkodásmóddal mi egy teljesen új szemléletmódot honosítunk most meg, egy kultúraváltást hajtunk végre. Megalapítottuk a HUNRENTECH technológiatranszfer céget annak érdekében, hogy támogassuk kutatóinkat a tudományos eredményeik gyakorlati hasznosításában. Ehhez kapcsolódóan oktatást is tervezünk azoknak, akiket érdekel az értékláncban való gondolkodás.

Borítókép: Gulyás Balázs (Fotó: Mirkó István)