Gulyás Balázs: A HUN-REN kapocs a világ felé

A HUN-REN a világ élvonalbeli egyetemeivel és kutatóintézeteivel kíván szorosabb együttműködést kialakítani, hogy Magyarország tudományos teljesítménye ismét a nemzetközi élmezőnybe kerüljön. Gulyás Balázs, a Magyar Kutatási Hálózat elnöke szerint a szervezet célja, hogy hidat képezzen az európai és a kontinensen kívüli tudományos műhelyek között, miközben a fiatal kutatók támogatásával, a bérek rendezésével és az ipari hasznosíthatóság erősítésével új lendületet adjon a hazai innovációnak.

Fotó: Mirkó István Forrás: MI

– Nemzetközi szinten milyen együttműködésekben vesz részt a HUN-REN, illetve milyen újabbakat terveznek létesíteni a közeljövőben?

– A világ legjobb egyetemeivel és kutatóintézeteivel szeretnénk szoros partnerséget kialakítani. Olyanokkal, akiktől tanulhatunk, és amelyek nyilvánvalóan előttünk járnak nagyon sok területen. Ez egyszerre kihívás és lehetőség is számunkra, hiszen nekünk is van ajánlatunk feléjük, mégpedig a kiváló, jól képzett magyar kutatóink, és az ő munkájuk. Elsősorban olyan intézményeket céloztunk meg, amelyek a világ élvonalába tartoznak – mint Szingapúr és Hongkong vezető egyetemei, az MIT, az Oxford, Harvard, Stanford és Cambridge-i Egyetem.

Gulyás Balázs Fotó: Kurucz Árpád

– Tudatos az, hogy az Európai kontinensen kívüli intézetekkel és egyetemekkel is kiemelten keresik az együttműködés lehetőségét?

– Úgy látjuk, hogy a globális versenyben jelenleg a világ élvonalát elsősorban ezek az intézmények képviselik, és számunkra különösen fontos, hogy közvetlen kapcsolatban legyünk velük. Ez nem azt jelenti, hogy nem működünk együtt európai kutatóhelyekkel, sokkal inkább arról van szó, hogy mindenütt keressük a tanulási és fejlődési lehetőségeket.

– Tekinthetjük ez egyfajta konnektivitásnak, a HUN-REN összekötő kapocs kíván lenni az európai és a kontinensen kívüli szereplők között?

– Abszolút, ezt akarjuk elérni, a tudomány világa ugyanis mára határok nélküli tér lett és azokkal kell együttműködni, akikkel közösen képesek vagyunk jelentős eredményeket felmutatni. A HUN-REN egyértelműen a nyitottságot képviseli a teljes világ és a tudományos élet minden szereplője felé.

– Hogyan tudják biztosítani, hogy a kutatói pálya vonzó legyen a fiatalok számára Magyarországon, és ne külföldre menjenek el kutatónak?

– Bátorítjuk a fiatal kutatókat, hogy menjenek külföldre és szedjék össze mindazt a tudást, tapasztalatot, értékrendet és munkamorált, amit a világ legjobb helyein megszerezhetnek. Úgy látom, hogy azok a fiatal kutatóink, akik visszatértek Magyarországra, egészen más szemlélettel, gondolkodásmóddal dolgoznak, mint akik nem volt lehetőségük külföldön tapasztalatot szerezni. A cél tehát az, hogy itthon kamatoztassák a megszerzett tudást és kapcsolatrendszert, nekünk pedig feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahová érdemes visszatérniük.

Fotó: Mirkó István

– A hároméves bérfejlesztési program most kezdődött a HUN-REN-ben. Miért volt szükség a kutatók béremelésére, illetve mi lesz a folyamat következő lépése?

– A mostani béremelés egyszerre jelent áttörést és elismerést. Áttörést, mert hosszú évek óta nem volt rá példa, hogy átlagosan 30 százalékkal emelkedjenek a bérek ezen a területen. Az elismerés pedig a kutatóknak és a HUN-REN minden munkatársának szól, akik támogatják a kutatói munkát. Az elmúlt évtizedekben a nemzetközi nagy statisztikai mérések azt mutatták, hogy az 1980-as évek óta folyamatosan hanyatlik a magyar tudományos teljesítmény. Ennek pedig két oka van. Az első, hogy néhány ország viharsebességgel kezdett fejlődni a kutatásokban – ilyenek a délkelet-ázsiai országok, mint például Szingapúr –, a másik pedig az, hogy a hazai tudományfinanszírozás és az intézményi működés hosszú ideig elavult mechanizmusokra épült. Ezért végeztük el a HUN-REN-ben a nemzetközi átvilágítást és ezért kezdtük meg a szervezet megújítását. Megértettük, hogy mi van a negatív trend mögött, és milyen tényezők játszanak szerepet. Fontos kiemelni, hogy nem a mi kutatóink teljesítményével és tudásával van baj, hanem azzal, hogy egy olyan rendszerben működnek, ami igazából nem támogatja, hanem nehezíti az életüket.

Ezért ezt az egész működési koncepciót lényegében meg kell változtatni. Ennek egyik kulcseleme, hogy a magyar kutatók fizetése paritásban legyen a hasonló területen működő, de a világ más részein élő kutatókkal. Ehhez kértük a Kormánytól támogatást, hogy a béreket rendezni tudjuk három év alatt. Óriási eredmény, hogy a Kormány döntése alapján az idén 18 milliárd forintot fordíthatunk a kutatási területre, ennek 90 százalékát a bérrendezés teszi ki.

A hároméves program azt üzeni a kutatóknak, hogy számít a munkájuk és van jövőjük itthon. Ez a kutatói pálya megerősítésének alapja, amelyre most további építkezés jöhet.

– A HUN-REN hogyan segíti azt, hogy a kutatási eredmények valóban hasznosuljanak az iparban és a gazdaságban?

– Korábban kizárólag a publikáció volt a kutatói munka fő mércéje. Ez egy nagyon régi szemlélet. Ma viszont értékláncban kell gondolkodni és ennek a lényege, hogyha te valamit kitalálsz, az bekerüljön az értékláncba, tehát abból ne csak publikáció legyen, amit a tudományos világ el tud olvasni, hanem szabadalom, licence, spin-off cég, termék. Ezzel a gondolkodásmóddal mi egy teljesen új szemléletmódot honosítunk most meg, egy kultúraváltást hajtunk végre. Megalapítottuk a HUNRENTECH technológiatranszfer céget annak érdekében, hogy támogassuk kutatóinkat a tudományos eredményeik gyakorlati hasznosításában. Ehhez kapcsolódóan oktatást is tervezünk azoknak, akiket érdekel az értékláncban való gondolkodás.

Borítókép: Gulyás Balázs (Fotó: Mirkó István)