Orbán Viktor: A nemzeti kormány nem enged a zsarolásnak + videó

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök a hagyományoknak megfelelően ismertette a két ülésszak között hozott kormányzati döntéseket, kiemelten a januártól életbe lépett jóléti intézkedéseket. Emellett értékelte az aktuális kül- és belpolitikai eseményeket, különös tekintettel az energiabiztonságra és a háborús helyzetre, valamint a hazánk előtt álló kihívásokat.

Orbán Viktor (Fotó: MTI)

– Alkotmányos szokásainkat követve teszek jelentést az Országgyűlésnek – kezdte napirend előtti felszólalását Orbán Viktor az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. A miniszterelnök közölte: a két ülésszak között rendkívüli időjárással küzdött az ország, nyolcszáz munkagép és 2300 fő dolgozott a hóakadályok elhárításán, a költségek meghaladták a tízmilliárd forintot.

Orbán Viktor a parlamentben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

– Most hétvégén pedig Nyugat-Magyarországon maradt 12 ezer lakás áram nélkül, megbénult a vezetékrendszer, mai jelentések szerint már csak 85 lakásban nincs áram – sorolta.

Rezsistopra 55 milliárd forint

A kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a januári szokatlan hideg a családokat is nehéz helyzetbe sodorta, ezért a kormány úgy döntött, a januári gázszámlák 30 százalékát átvállalja.

Rezsistopot rendeltek el, az ehhez szükséges 55 milliárd forintot a költségvetés tartalékából és az energiaszektorból biztosítják.

A kormány a brüsszeli nyomás ellenére fenntartotta és fenntartja a rezsivédelmet, ezért továbbra is a magyar családok fizetik az EU legalacsonyabb gáz- és áramszámláját – jelentette ki. Kiemelte: a magyar átlagfogyasztás évi 250 ezer forintos rezsiszámlát jelent, míg ugyanezért a gáz- és áramfogyasztásért Lengyelországban 800 ezer, Csehországban több mint egymillió forintnak megfelelő összeget kell fizetni.

Az elmúlt időszak gazdasági eredményeit és kormányzati lépéseit sorolva hangsúlyozta: tavaly júliusban és idén január 1-jétől is 50 százalékkal megemelték a családi adókedvezményt, azaz megduplázták a kedvezményt. A három- és több gyermekes édesanyák után idén január 1-jétől a negyven év alatti kétgyermekes édesanyák és minden harminc év alatti édesanya élethosszig mentesül a jövedelemadó fizetése alól.

A kormány döntött a 14. havi nyugdíj bevezetéséről, ennek első, idén esedékes részletét február elején fizették ki. A 13. és 14. havi nyugdíjon felül idén

január 1-jétől 3,6 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak

– közölte. Beszámolt arról is, hogy a tavaly szeptember 1-jével elindított fix 3 százalékos kamatozású otthonteremtési hitelprogramban február közepéig 25 ezer szerződést már megkötöttek, több tízezer új családi ház és társasházi lakás fejlesztése indulhat meg. Ez hatalmas beruházási értéket és sok ezer új munkahelyet ad az egész magyar gazdaság számára – tette hozzá.

Január 1-jétől a minimálbér 11 százalékkal, 322 800 forintra növekedett, a garantált bérminimum pedig 7 százalékkal, 373 200 forintra nőtt. A kormány célja, hogy a következő ciklusban a növekedés folytatódjon, és

a bruttó átlagkereset érje el az egymillió forintot.

Növekvő bérek

Jelezte, átlagosan tíz százalékkal, bruttó 950 ezer forintra nőtt a pedagógusok bére, a kistelepülési hivatalokban, a kulturális szférában és a szociális területen dolgozóknak is emelkedett 15 százalékkal, a vízügyi ágazatban pedig 2027-ben további tízszázalékos emelés lesz. A bírák 48, a fogalmazók 89, a bírósági alkalmazottak pedig száz százalékkal magasabb bért kapnak 2027-től.

Elmondta, 2025 októbere óta 23 vállalkozás csatlakozott a fix 3 százalékos Széchenyi-programhoz, ami mintegy 1200 milliárd forintos hitelösszeget jelent, az egyéni vállalkozóknál pedig növelték az alanyi áfamentesség határát. Elindult az 5+1 pontból álló, vendéglátókat segítő támogatás is.

„Az ötezer fő alatti településeken az otthonfelújítási programban az ötvenezres határt átléptük,

és döntöttünk egy újabb napelempályázatról is, ebbe a programba eddig több mint százezren jelentkeztek.”

A 25 év alatti, dolgozó fiatalok számára indított négymillió forintos kamatmentes munkáshitelt igénylők száma átlépte januárban a negyvenezres határt.

Brüsszel a két uniós tagállama helyett Ukrajna oldalára állt

A Barátság kőolajvezeték lezárása kapcsán azt mondta, mélypontra jutottak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. Leszögezte: a nemzeti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak és nem tér el programjától.

– Az ukrán állam 2014-ben társulási szerződést kötött az unióval, aminek része, hogy a rajta átmenő energiaforgalom sérthetetlen – emlékeztetett Orbán Viktor. Szerinte ezt a megállapodást Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megszegte.

Mint mondta, Brüsszelnek egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam oldalára kellene állnia, de nem teszi, ehelyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt.

Brüsszelnek Magyarország érdekét kell előtérbe helyezni, de nem teszi, így Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, mert nemzeti kormány van, és mert mi nem fizetünk Ukrajnának.

– Nemet mondunk a háborúra és nem támogatjuk a tagságot. Brüsszel és Kijev egyetért abban, hogy amíg nemzeti kormány van Magyarország élén, addig nem képesek végrehajtani a terveiket. Mindez ötven nappal a választás előtt történik, így ez nyílt beavatkozás a választásba, azért, hogy az erőviszonyok Kijev és Brüsszel szándéka szerint változzanak – mondta. Hozzátette: okkal feltételezzük, hogy mindennek az a célja, hogy az erőviszonyokat Brüsszel és Kijev szándéka szerint módosítsák.

– De emlékeztetni szeretnék mindenkit, hogy Magyarországon ebben az ügyben majd a magyar emberek fognak dönteni – jegyezte meg a miniszterelnök.

Az ukrán lépés kapcsán leszögezte, a stratégiai olajtartalékokat megnyitották,

az ország energiaellátását biztosították.

– Most mindenki láthatja, átélheti a valóságban, mit is jelent a leválás az orosz energiáról: veszélyhelyzetet idézne elő, és anyagilag magyar családok százezreit tenné tönkre. Az ezerforintos benzinár és a többszörösére nőtt háztartási rezsiszámla a családok számára egyértelműen kifizethetetlen lenne – mondta Orbán Viktor. Megjegyezte: a nagy nyugati energiacégek, mint a Shell, ezen jól keresnének, de a magyarok megszenvednék. A kormány márpedig nem az energiacégek vagy a Shell, hanem az emberek oldalán áll – szögezte le. Kijelentette: aki azt állítja, hogy a rezsicsökkentés orosz energia nélkül is fenntartható, vagy szamár, vagy hazudik.

A kormány válaszlépéseiről szólva elmondta: Szlovákiával egyeztetve leállították az Ukrajnába irányuló dízelszállítmányokat. Ezen túl a kormány megvétózta az Ukrajnának korábban Magyarország részvétele nélkül, bennünket nem terhelő módon megítélt 90 milliárd euró folyósítását. A kormány úgy döntött, hogy hétfőn megvétózza az elfogadás előtt álló 20. háborús szankciós csomagot is – közölte Orbán Viktor. Kiemelte: hétfőn Brüsszelben bejelentették, hogy

amíg Ukrajna nem engedi át az orosz kőolajat Magyarországra, addig minden Ukrajnát támogató brüsszeli döntést meg fognak akadályozni.

Öngyilkos európai politika

Az orosz–ukrán háborúra rátérve emlékeztetett, havonta 36 ezer ember sebesül vagy hal meg benne. Az unió eddig kétszázmilliárd eurót költött Ukrajna támogatására, és olyan magasra emelkedtek az energiaárak, hogy „Európa saját maga számolja fel a versenyképességét” – emelte ki.

Fotó: Hegedüs Róbert / MTI Fotószerkesztõség

A kormányfő jelezte, a háború folytatódik, hetente kilencezer ember esik el vagy válik hadirokkanttá, ami felfoghatatlan tragédia, és rengeteg pénzt emészt fel.

– Kétszázmilliárd eurót költöttünk eddig. Az európai vállalatok nem tudnak versenyezni a kínai energiaárakkal, rengeteg munkahely szűnt meg eddig is Európában, tehát Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása, bár ennek épp az ellenkezője történik, Brüsszel a folytatást támogatja nyíltan. Szerintük az oroszok megrendülnek, és rákényszerülnek a békére, ezért a háború megnyerhető, és elérhető az előnyös béke.

Szerintünk ez téves, semmi nem alapozza meg a brüsszeli háborús stratégiát, Oroszország még évekig ki fog és tud tartani, Európa hamarabb fogy ki a pénzből, az utánpótlásból, ráadásul Oroszország nukleáris erővel rendelkező atomnagyhatalom – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: Európa ebbe bele fog rokkanni.

Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból

– szögezte le a miniszterelnök.

A már elköltött mintegy 200 milliárd eurón felül Európa 90 milliárd eurót fordít Ukrajnára 2026-ban és 2027-ben, valamint a következő költségvetésben 360 milliárd eurót kap Ukrajna az uniós fejlesztések és az agrártámogatások rovására, amelyek 20 százalékkal csökkentenek. Emellett az Európai Bizottság bemutatta az ukrán jóléti tervet, ami 800 milliárd dollárt jelent, és az ukránok bejelentették az igényüket 700 milliárd euró katonai kiadásra is. Ennyi pénzt nem lehet összekalapozni – mutatott rá a miniszterelnök.

– Ennyi pénz nincs a tagállamok és az unió költségvetésében, ez egyenes út az eladósodás felé – hangsúlyozta. Orbán Viktor rámutatott: amit Brüsszel csinál, az nemcsak geopolitikailag, hanem gazdasági szempontból is istenkísértés.

 

Brüsszel háborúra készül

Franciaország és az Egyesült Királyság megállapodott, hogy katonákat állomásoztatnak majd Ukrajna területén, Németország pedig kifejezte készségét a csatlakozásra – emlékeztetett Orbán Viktor. Úgy értékelt:

amit Brüsszel csinál, az nem csupán katonai, hadászati és geopolitikai tekintetben, de gazdasági értelemben is óriási felelőtlenség, sőt egyenesen istenkísértés.

A miniszterelnök szerint Magyarország ezen csak veszíthet. Ezért arra kérte az Országgyűlést, támogassák a kormány munkáját, hogy el tudjuk kerülni a háborút.

A kormány megvédi a magyarok békéjét és pénzét

A miniszterelnök a parlamenti frakcióvezetők felszólalására adott viszonválaszában elmondta: hattyúdalról már hallott, de hattyúkórust most hallott először. Szerinte több szerénységre lenne szükség a baloldali politikusoktól a teljesítményük után.

Göd ügyében jelezte, hogy az ellenzékiek hazudtak, ugyanis Magyarországon jelenleg a legszigorúbb környezetvédelmi szabályok vannak érvényben. Leszögezte, hogy a gödi önkormányzat negyedévente méréseket végez, és egyetlen alkalommal sem mértek határérték feletti szennyezést.

Hazudnak, hogy megtévesszék az embereket

– húzta alá.

De Orbán Viktor kiemelte azt is, hogy amikor ukrán–magyar konfliktus van, akkor a parlamenti ellenzék az ukránok oldalára áll. – A magyar családokkal és vállalatokkal szemben az ukránok oldalára álltak. Nagyon helyes, hogy eltűnnek a parlamentből – fogalmazott.

Mint jelezte, az ellenzék nélkül kell megvédeniük Magyarország békéjét és biztonságát, valamint a magyar családok pénzét is. 

Megvédjük akkor is, ha az ukránok oldalára álltak

– üzente az ellenzéknek a miniszterelnök.

 

A választások előtti utolsó ülésszak

Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, hétfőtől utoljára ülésezik a 2022-ben megválasztott parlament. Jellemző, hogy a választások előtt már csak rövid ideig tanácskoznak a honatyák. A parlament oldalán megjelent dokumentum szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 23-án egy háromnapos üléssel kezdődik, majd március 9–11. között fogják tartani az ülésszak második üléshetét.

Hétfőn délelőtt évnyitó frakcióülést tartottak a kormánypártok politikusai. Hagyományosan az aktuális parlamenti ülésszak kezdete előtt a kormánypártok politikusai kétnapos kihelyezett frakcióülésen tekintik át a következő időszak feladatait és kihívásait. Azonban most ehelyett a fővárosban, közvetlenül a parlamenti nyitány előtt egyeztettek a Fidesz–KDNP képviselői.

Borítókép: Orbán Viktor a parlamentben (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)