Orbán Viktor: A nemzeti kormány nem enged a zsarolásnak

Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka. A miniszterelnök a hagyományoknak megfelelően ismertette a két ülésszak között hozott kormányzati döntéseket, kiemelten a januártól életbe lépett jóléti intézkedéseket. Emellett értékelte az aktuális kül- és belpolitikai eseményeket, különös tekinttel az energiabiztonságra és a háborús helyzetre valamint a hazánk előtt álló kihívásokat.

2025. február 24. Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtt szólal fel az Országgyûlés plenáris ülésén 2025. február 24-én. MTI/Máthé Zoltán Fotó: MTI/Máthé Zoltán Forrás: MTI/Máthé Zoltán

– Alkotmányos szokásainkat követve teszek jelentést az Országgyűlésnek – kezdte napirend előtti felszólalását Orbán Viktor az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. A miniszterelnök közölte, a két ülésszak között rendkívüli időjárással küzdött az ország, 800 munkagép, és 2300 fő dolgozott a hóakadályok elhárításán, a költségek meghaladták a 10 milliárd forintot. –Most hétvégén pedig a Nyugat-Magyarországon maradt 12 ezer lakás, megbénult a vezetékrendszer, mai jelentések szerint már csak 85 lakásban nincs áram – sorolta.

55 milliárd forint a rezsistoppra

A kormányfő azt is kihangsúlyozta, hogy a januári szokatlan hideg a családokat is nehéz helyzetbe sodorta, ezért a kormány rezsistopot rendelt el, az ehhez szükséges 55 milliárd forintot a költségvetés tartalékából és az energiaszerkorból biztosítják.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, megduplázták a családi adókedvezményt, ráadásul idén januártól az édesanyák nagy többsége mentesül a jövedelem adó alól. Hangsúlyozta: a következő 3 évben, felmenő, korosztályos rendszerben minden kétgyermekes anya élethosszig szja-mentes lesz. Kitért a 14. havi nyugdíj bevezetésére is, a nyugdíjemelésre és a rezsicsökkentés eredményeire is.

Felhívta a figyelmet arra is, szeptember elsejével elindult a fix 3 százalékos hitel, amelyet már 25 ezren igényelték. 2026 január elsejétől 11 százalékkal megemelték a minimálbért, a garantált bérminimumot pedig 7 százalékkal. A cél, hogy a bruttó átlagkereset elérje jövőre az egymillió forintot. 

Növekvő bérek

Jelezte, átlagosan 10 százalékkal bruttó 900 ezer forintra nőtt a pedagógusok bére, a szociális területen dolgozóknak is emelkedett 15 százalékkal, a vízügyi ágazatban élőknek pedig 2027-ben további 10 százalékos emelés lesz. A bírák 48, a fogalmazók 89, a bírósági alkalmazottak pedig 100 százalékkal magasabb bért kapnak 2027-től.

Elmondta, 2025 októbere óta 23 vállalkozás csatakozott a fix 3 százalékos programhoz, az egyéni vállalkozóknál 24 millióra emelik az adótámogatást. Elindult az 5+1 pontból álló vendéglátogatókat segítő támogatás is. Az ötezer fő alatti településeken az otthonfelújítási programban az 50 ezres határt átléptük, és döntöttek egy újabb napelempályázatról is.

Brüsszel a két uniós tagállama helyett Ukrajna oldalára állt

A Barátság kőolajvezeték lezárása kapcsán azt mondta, mély pontra jutottak a diplomáciai kapcsolatok Magyarország és Ukrajna között. Leszögezte: a nemezti kormány nem enged semmilyen zsarolásnak és nem tér el programjától. – Az ukrán állam 2014-ben társulási szerződést kötött az unióval, aminek része, hogy a rajta átmenő energiaforgalom az sérthetetlen – Orbán Viktor szerint ezt Zelenszkij megszegte. 

Mint mondta, Brüsszel magatartása kétértelmű, ugyanis egy harmadik féltől érdeksérelmet elszenvedő tagállam oldalára kéne állniuk, de nem teszik, ehelyett az unión kívüli Ukrajna oldalára állt. – Brüsszelnek Magyarország érdekét kell előtérbe helyezni, de nem teszi, így Brüsszel szövetségre lépett az ukránokkal, mert nemzeti kormány van, és mi nem fizetünk Ukrajnának, nemet mondunk a háborúra és nem támogatjuk a tagságot. Ez nyílt beavatkozás a választásba, azért, hogy az erőviszonyok Kijev és Brüsszel szándéka szerint változzon – mondta.

Az ukrán lépés kapcsán leszögezte, hazánk energiaellátás biztosítva van. – El tudtuk kerülni ezer forintos benzint, és a több százezer forintos rezsiárat is – szögezte le, amjd azt hangsúlyozta, hogy válaszlépésként leállították az Ukrajnába menő dízelszállításokat, megvétózzák a 90 milliárd forintos hadikölcsön, és bojkottálják a 20. uniós szankcióscsomagot oroszország ellen.

Öngyilkos európai politika

Az orosz-ukrán háborúra rátérve emlékeztetett, havonta 36 ezer ember sebesül, vagy hal meg benne. Az unió eddig 200 milliárd eurót költött Ukrajna támogatására és olyan magasra emelkedtek az energiaárak, hogy "Európa saját maga számolja fel a versenyképességét" - emelte ki.

A kormányfő jelezte, a háború folytatódik, hetente 9000 ember esik el, vagy válik hadirokkanttá, ami felfoghatatlan tragédia, és rengeteg pénzt emészt fel. – 200 milliárd eurót költöttünk eddig. Az európai vállalatok nem tudnak versenyezni a kínai energiaárakkal, rengeteg munkahely szűnt meg eddig is Európában, tehát Európa érdeke a háború mielőbbi lezárása, bár ennek épp az ellenkezője történik, Brüsszel a folytatást támogatja nyíltan. Szerintük az oroszok megrendülnek, és rákényszerülnek a békére, ezért a háború megnyerhető, és elérhető az előnyös béke. Szerintünk ez téves, semmi nem alapozza meg a brüsszeli háborús stratégiát, Oroszország még évekig ki fog és tud tartani, Európa hamarabb fogy ki a pénzből, az utánpótlásból, ráadásul az oroszok nukleáris erővel rendelkezik, atom nagyhatalom – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: Európa ebbe bele fog rokkanni. – Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból – szögezte le a miniszterelnök.

Jelezte, 90 milliárd idén és jövőre Ukrajnának, a mezőgazdasági és fejlesztési támogatásokból is több jut nekik, az ukrán jóléti tervre 800 milliárd dollárt kérnek és 700 milliárdot katonai kiadásra. – Ennyi pénzük nincs a tagállamok és az unió költségvetésében, ez egyenes út az eladósodás felé – hangsúlyozta. Orbán Viktor rámutatott: amit Brüsszel csinál az nemcsak geopolitikailag, hanem gazdasági szempontból is "Istenkísértés". 

Brüsszel háborúra készül

Emlékeztetett arra, Anglia és Németország katonák ukrajnai állomásoztatásáról egyeztetett Zelenszkijjel, ami arra mutat: Brüsszel és a nagy európai országok háborúra készülnek Oroszországgal. A miniszterelnök szerint Magyarország ezen csak veszíthet. Ezért arra kérte az Országgyűlést, támogassák a kormány munkáját, hogy el tudjuk kerülni a háborút.

A választások előtti utolsó ülésszak

Mint azt a Magyar Nemzet is megírta, hétfőtől utoljára ülésezik a 2022-ben megválasztott parlament. Jellemző, hogy a választások előtt már csak rövid ideig tanácskoznak a honatyák. A parlament oldalán megjelent dokumentum szerint az Országgyűlés tavaszi ülésszaka február 23-án egy háromnapos üléssel kezdődik, majd március 9–11. között fogják tartani az ülésszak második üléshetét.

Hétfőn délelőtt évnyitó frakcióülést tartottak a kormánypártok politikusai. Hagyományosan az aktuális parlamenti ülésszak kezdete előtt a kormánypártok politikusai kétnapos kihelyezett frakcióülésen tekintetik át a következő időszak feladatait és kihívásait. Azonban most ehelyett a fővárosban, közvetlenül a parlamenti nyitány előtt egyeztettek a Fidesz–KDNP képviselői.