Kettős mérce: Dobrev Klára elvenné a külhoni magyarok szavazati jogát, miközben maga is külföldön voksolhat

Dobrev Klára ismét a külhoni magyarok rovására kampányol: a Demokratikus Koalíció elnöke azt sürgeti, hogy a határon túli magyarokat fosszák meg a hazánkban érvényes szavazati joguktól. Dobrev mindezt úgy teszi, hogy maga is kettős állampolgárként élhet választójogával Bulgáriában. Egyébként a baloldal egészének szemében szálka a külhoni magyarok magyarországi szavazati joga, s rendszeresen feltűnik a kampánytémáik közt annak eltörlése.

Fotó: MTI/Kovács Márton

A Facebook-oldalán például úgy fogalmazott, hogy „kormány megint határon túli szavazatokat importál”, emellett a külhoni magyarok voksolási lehetőségét, a levélszavazatok intézményét is támadta. Az ATV Egyenes beszéd című minapi műsorában pedig azt hangoztatta, hogy „ne dönthessen itt Magyarországon az, aki soha nem élt itt, soha nem adózott itt, aki nem viseli a döntésének a következményét. Ez a DK-nak nagyon régóta az egyik fontos programeleme”. 

A videón 3:33-tól:

Dobrev, a bolgár

Mindennek azonban elég különös fénytörést ad, hogy maga Dobrev Klára is kettős – bolgár és magyar – állampolgár. Szófiában, Bulgária fővárosában született 1972-ben, és Клара Петрова Добрева néven anyakönyvezték. 

Dobrev szavazhat a bulgáriai parlamenti választásokon és elnökválasztásokon,

ugyanis a balkáni ország hatályos törvényei szerint ez a jog megilleti a külföldön élő bolgár állampolgárokat, függetlenül attól, hogy van-e másik állampolgárságuk.

Figyelemre méltó, hogy Dobrev soha nem emelt szót az ellen, hogy magyarországi lakosként „illetéktelenül” szavazhat a bolgár választásokon és soha nem adta jelét, hogy lemondott volna erről a jogáról.

Kettős mérce

Márpedig Dobrev Klárának bőven lett volna lehetősége összhangba hoznia a szavait a tetteivel, hiszen a DK – és az elődpártja, az MSZP – évtizedek óta hátrányosan megkülönbözteti a külhoni magyarságot.

Kovács László, a szocialisták akkori elnöke például már 2001-ben úgy értékelte az első Orbán-kormány és a román kormány közötti megállapodást, hogy az „lehetővé teszi, hogy 23 millió román munkavállaló érkezzen Magyarországra”. 

A Gyurcsány-kormány pedig sikerként könyvelte el 2004-ben, hogy érvénytelen lett a kettős állampolgárság kérdéséről lefolytatott népszavazás.

Gyurcsány Ferenc maga is számos alkalommal bírálta a külhoni magyarok szavazati jogát, de más DK-s politikusok – köztük Molnár Csaba és Varju László alelnökök – is így tettek.