Előkerült Majtényi László, az idős emberek szerinte a közjogi intézményekben csak a levegőt rontják + videó

A Soros-hálózat embere szerint a Tisza-kormány bármit megtehet.

– Mindent is meg lehet csinálni – értékelte Majtényi László a Tisza-kormány mozgásterét a Klikk TV-ben. A Tűzfalcsoport videójából kiderül, hogy egy szervezet által pénzügyileg átláthatatlannak minősített, a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz köthető Eötvös Károly Intézet (Ekint) igazgatója, a balliberális ellenzék korábbi államfőjelöltje szerint az alkotmányosan felálló Tisza-kormány bármit megtehet, szerinte egy új médiatörvény nagyon gyorsan tető alá hozható.

A közjogi intézményekhez kinevezettek kapcsán úgy fogalmazott:

van, ahol idős emberek is ülnek, akik az emberi élet végső határáig rontják a levegőt.

A Tűzfalcsoport megjegyezte, hogy Majtényi korábban sem Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök (74 évesen köszönt le), sem elődje, Göncz Árpád (78 évesen távozott) kapcsán nem fogalmazott meg hasonló kritikát. Mint írták, ennek egyik oka az lehet, hogy Majtényi Lászlót 1995-ben Göncz Árpád köztársasági elnök adatvédelmi biztosnak jelölte, az Országgyűlés megválasztotta, ezt a tisztségét 2001-ig töltötte be.

Később, 2007 nyara előtt Sólyom László köztársasági elnök az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelölte, de a parlamenti pártok nem választották meg. A Fidesz–KDNP frakciószövetség tagjai akkori ülésükön azért nem támogatták Majtényi jelölését, „mert Majtényi a képviselők álláspontja szerint nem felel meg a tisztség betöltéséhez szükséges egyik legfontosabb feltételnek: a pártatlanság követelményének”.

Noha Majtényi László a 2010-es kormányváltás óta különösen érzékeny a kormányzati korrupció témakörében, elévülhetetlen bűnének számít, hogy az első Orbán-kormány idején a korrupció visszaszorítását célzó adórendőrség felállítását támadta.

Az adórendőrséggel kapcsolatos elutasító álláspontja miatt 1999 tavaszán addig példa nélkülien, először fordult elő, hogy az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága nem fogadta el egy ombudsman éves jelentését, Majtényi 1998-as beszámolóját. Durva jogkör-túllépési kísérletei és pártossága nyomán még az adatvédelmi ombudsman intézményének megszüntetésének gondolata is felmerült, végül pedig 2001-ben nem választották újra tisztségében.

Az átláthatatlansági ranglista élvonalában

Majtényi jogszemléletét tükrözi az Ekint által szervezett, Konferencia a polgári engedetlenségről és a civil bojkottról című eseményen 2017-ben elmondott véleménye, miszerint rájuk nem vonatkozott az akkori civiltörvény, hiszen az csak egyesületekre és alapítványokra ró kötelezettségeket, az Ekint pedig egy nonprofit közhasznú kft. Majtényi szájából hangzott el az is a konferencián, hogy

ha az állam helyében lennék, kétszer is meggondolnám, kivel húzok ujjat, pláne, ha az okosabb nálam.

Említésre méltó továbbá, hogy 2015 elején a tbiliszi székhelyű, Transparify nevű grúz szervezet kutatása, melyet elsőként az EUObserver nevű hírportál közölt, 37 civil szervezetet világított át, és felállította az Európai Unió „átláthatatlansági” ranglistáját. A kimutatásnál egy ötös skálát használtak: öt csillagot azok a szervezetek kaptak, amelyek honlapjukon feltüntetik nemcsak a támogatóik nevét, hanem azt is, mekkora összegekhez jutottak, illetve a különböző programjaikra pontosan milyen forrásokból szereztek pénzt.

A vizsgált európai szervezetek közé kerülő magyar Political Capital például nulla csillagot kapott, lévén, hogy honlapján semmilyen lényegi információt nem tüntetett fel, míg a Soros Alapítvány által életre hívott Eötvös Károly Intézet (a lehetséges ötből) mindössze egy csillagot kapott.

Még fel sem állt a Tisza-kormány, máris a teljhatalmát fitogtatja

A Tisza Párt elnöke nem vesztegette az időt, már a választást követő első napokban lemondásra szólította fel a Kúria, a Gazdasági Versenyhivatal, az Országos Bírósági Hivatal és az Alkotmánybíróság vezetőjét, illetve a köztársasági elnököt is. A leendő miniszterelnök politikai tisztogatása azonban alkotmánysértés, és veszélyezteti a köznyugalmat. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint minden polgár számára fontos a társadalmi béke, ezért olyan jogszerű megoldásokat kell találni, amelyek nem veszélyeztetik a köznyugalmat.

– A parlamenti kétharmadot a Tisza Párt annak a választási törvénynek köszönheti, amely a Fideszhez köthető és a győztes pártot rendkívül előnyös helyzetbe hozza. A Tisza Pártnak azonban nincs tényleges kétharmados támogatottsága, és ezt a pártokra leadott szavazatok igazolják. A több mint nyolcmillió választásra jogosult közül 3,1 millióan szavaztak a Tisza-listára, tehát ötmillió választópolgár vagy más pártokra adta voksát, vagy nem vett részt a szavazáson. A Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk összesen 2,7 millió szavazatot kapott,

tehát csupán négyszázezer szavazat a különbség, és ha ezt a választásra jogosultak számához viszonyítjuk, csupán öt százalék az eltérés

– hívta fel a figyelmet az alkotmányjogász.

Pokol Béla egykori alkotmánybíró a közösségi oldalán felhívta a figyelmet: az államfőt a kormányfő vagy választás után mint leendő kormányfőjelölt legitim módon kritizálhatja még nyilvánosan is az okok megjelölésével, de ha közvetlen érintkezés során felszólítja lemondásra, az alkotmánysértést jelent. A szakértő szerint kijelenthető, hogy Magyar Péter még hivatalba lépése előtt már alkotmánysértést követett el.

Elkezdődött a politikai tisztogatás

Komoly alkotmányos átalakításokat vetített előre még korábban a baloldali Fleck Zoltán: a jogszociológus szerint a kormányváltás után gyors változások jöhetnek, és egy új alkotmány elfogadása is napirendre kerülhet. A tiszás jogszociológus szerint

a Kúria elnökének eltávolítására könnyű jogi érvet találni, míg az államfő elmozdítása jóval nehezebb, ha nem mond le önként.

Fleck Zoltán korábban egy Tisza-sziget rendezvényén arról is beszélt, hogy ha Magyar Péter nyerné a választásokat, a győztes párt akár zsarolással is élhetne a köztársasági elnökkel szemben a kormányalakítás érdekében, politikai tisztogatásba kezdhetne, és az alaptörvényt is eltörölné. Nagy Attila Tibor baloldali elemző az Indexnek korábban arról beszélt, a szerda reggeli két interjú után kevés kétség maradt afelől, hogy Magyar Péter miniszterelnökké választása után a közmédiában politikai tisztogatás kezdődhet. Lecserélhetik az eddigi vezetőket, és megszűnhet a közszolgálati rádió és televízió Fidesz-pártisága.

A leendő kormányfő azt is közölte a választást követően, hogy távol fogja tartani Orbán Viktort a miniszterelnöki széktől, és az alaptörvénybe írják, hogy egy személy legfeljebb két ciklusban lehet miniszterelnök.

Borítókép: Majtényi László (Forrás: YouTube)