Korabeli sajtóértesülések szerint az irreális értéknövekedésben komoly szerepet játszottak az állami megrendelések. A megbízások jelentős része pedig nem máshonnan folyt be, mint a Kóka János és a Felsmann Balázs nevével fémjelzett GKM-ből. Több, a tárcához tartozó vállalat jelezte, hogy szerződést kötne a vállalkozással. Így az MVM, a Mavir, a MÁV Informatika Kft., és a Magyar Posta is.7
A kormányváltás után hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult a történtek miatt a volt SZDSZ-es miniszterrel szemben. Sőt, Kóka János mellett Vitézy mostani államtitkár-jelöltjének a neve is felmerült a büntetőügyben. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal álláspontja szerint

Nem ez volt az egyetlen korrupciógyanús botránya a leendő közlekedési államtitkárnak a baloldali kormányok idején.
A Hagyó-ügy néven összegzett BKV-nyomozás lezárása után, amelyben főleg a szocialista háttérszálakat próbálták felgöngyölíteni a nyomozók, az SZDSZ-es szál következett. Ennek keretében a rendőrség 2009 tavaszán házkutatást tartott a BKV-székházban.9 A nyomozók elsősorban az egykori szabad demokrata párthoz kapcsolódó iratokra voltak kíváncsiak.
Így került újra "terítékre" a ForceMotrice Zrt. szerződése is, amely cég elemzéseket végzett például a BKV tőkebevonási képességéről 7 millió forintért. A megbízást bezsebelő vállalkozás Felsmannhoz is köthető volt, aki így ekkor is a hatóságok látókörébe került.10 A sors pikantériája, hogy a BKV tanácsadói szerződéseinek egyik leghangosabb bírálója Vitézy Dávid volt, aki a történtek ellenére maga mellé venné az SZDSZ-közeli exállamtitkárt.
Ő volt az, aki szakállamtitkárként bejelentette az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága előtt, hogy a kormány 28 vasúti mellékvonal szüneteltetését tervezi.12































Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!