Tíz év késéssel, de végre elindult a főváros bankkártyás jegyvásárló rendszere

Csaknem egy évtizeddel Szeged után Budapesten is elstartolt a bankkártyás fizetés a közösségi közlekedésben. Az egyik gép jelképes átadásán Karácsony Gergely főpolgármester is részt vett.

Fotó: Purger Tamás Forrás: MTI Fotószerkesztõség

A bérleteseknek is új korszak jöhet

A BKK tervei szerint a rendszer nemcsak az alkalmi utazók számára lehet kényelmesebb, hanem azoknak is, akik rendszeresen használják a közösségi közlekedést.

A jelenlegi elképzelések alapján a bérletek előre megvásárolhatóak lesznek, és azokat a felhasználók bankkártyájához rendelik hozzá. Ez azt jelenti, hogy ellenőrzéskor elegendő lesz ugyanazt a kártyát vagy telefont felmutatni, amellyel a bérletet megvették.

A rendszer egyik legérdekesebb eleme az úgynevezett díjplafon lehet. Ez azt jelenti, hogy az utas egy adott időszakban – például egy nap vagy egy hét alatt – nem fizethet többet egy előre meghatározott összegnél, függetlenül attól, hányszor utazott. A rendszer automatikusan a legkedvezőbb tarifát számítaná ki.

A BKK szerint azok számára is készül megoldás, akik nem rendelkeznek bankkártyával, illetve akik valamilyen kedvezmény vagy ingyenes utazási jogosultság miatt speciális rendszerben utaznak. Hosszabb távon külön közlekedési kártyák bevezetését is tervezik.

2028 lehet a fordulópont

A fővárosi közlekedési társaság előzetes menetrendje szerint a teljes rendszerhez kapcsolódó közbeszerzési eljárások 2027 első felében zárulhatnak le. Ha minden a tervek szerint alakul, 2028 elején kezdődhet fokozatosan az új elektronikus jegyrendszer teljes körű bevezetése.

Addig azonban még hosszú út áll a projekt előtt. A BKK a következő években fokozatosan telepíti az új validátorokat a metróhálózat állomásaira. A régi készülékek egy ideig párhuzamosan működnek majd az új rendszerrel.

A főváros egyik legnagyobb közlekedési kudarca

Az elektronikus jegyrendszer gondolata nem új Budapesten. Már a Demszky-korszakban felmerült egy modern digitális rendszer bevezetése, de az igazán nagy projekt a Tarlós István vezette városvezetés idején indult el.

A RIGO névre keresztelt rendszer csipkártyás megoldással működött volna. Az eredeti tervek szerint 2013-ra elkészült volna, ám a projekt már a kezdetektől csúszásban volt. A kivitelezővel, a német Scheidt & Bachmann vállalattal csak 2014-ben írták alá a szerződést.

A rendszer végül soha nem készült el. Bár bizonyos eszközök – például beléptetőkapuk – megérkeztek Budapestre, a teljes rendszer működésképtelen maradt. A projekt költsége eredetileg mintegy 91 millió euró volt, de a beruházásból végül nem lett használható szolgáltatás.

A kudarc éveken át szimbolikus példája maradt a rosszul előkészített fővárosi fejlesztéseknek. A Deák Ferenc téren telepített kapukat hosszú ideig kerülgették az utasok, mielőtt végül lebontották volna őket.

A projekt bukása után jogi vita is indult. A BKK éveken át pereskedett a német céggel, és végül csak töredékét sikerült visszaszerezni annak az összegnek, amelyet a főváros elveszített az ügyön.

Budapest GO: átmeneti siker

Miközben az e-jegyrendszer terve összeomlott, a BKK más irányba indult el. A korábbi Futár alkalmazásból fejlesztették ki a Budapest GO rendszert, amely ma már útvonaltervezést, jegy- és bérletvásárlást, valamint valós idejű közlekedési információkat is kínál.

Az alkalmazás az elmúlt években népszerűvé vált: több millió regisztrált felhasználója van, és ma már a fővárosi közlekedési szolgáltatások egyik legfontosabb digitális platformja.

A Pay&Go rendszer ugyanakkor ennél is egyszerűbb megoldást kínálhat. Ha a tervek megvalósulnak, a jövőben akár teljesen eltűnhetnek a papírjegyek és a külön mobilos jegyfelmutatás is.

A kérdés már csak az: sikerül-e ezúttal valóban megvalósítani azt, amit Budapest több mint egy évtizede ígér az utasainak.

A fővárosiak egyelőre óvatos optimizmussal figyelik az újabb bejelentéseket. Sokak számára ugyanis a modern e-jegyrendszer továbbra is inkább ígéret, mint valóság. A következő évek döntik el, hogy Budapest végre felzárkózik-e azokhoz az európai nagyvárosokhoz, ahol már természetes, hogy egyetlen érintéssel lehet utazni a közösségi közlekedéssel.

Évtizedes késés

A főpolgármester által most nagy dérrel-dúrral átadott jegyrendszer csaknem 10 éve működik Szegeden. Ez is mutatja, hogy a főváros mennyire elkésett ennek bevezetésével. Még 2017 decemberében adta hírül az MTI, hogy a tél végétől minden szegedi közösségi közlekedési járművön lehet egyérintéses bankkártyával jegyet venni.

 A városban a Cashless Szeged koncepció keretében 2018 elején már elindult több szolgáltatás online fizetése. 

Egyérintéses bankkártyával Szegeden 2018-tól már váltható volt menetjegy és bérlet, júniustól pedig 136 automatánál rendezhető a parkolás díja is.

Borítókép: Karácsony Gergely főpolgármester az M4-es metró Rákóczi téri állomásánál tartott sajtótájékoztatón (Fotó: MTI/Purger Tamás)

További játékainkhoz kattintson ide!