A házelnök gyakorolhatná az államfői jogokat
A szakértő jelezte, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti az államfővel szemben a megfosztási eljárást. Ebben az esetben arra hivatkozhatnak, hogy az elnök szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy a tisztségével összefüggő törvényt. A megindításhoz az Országgyűlés kétharmadának titkos szavazata szükséges. A rendelkezés kulcseleme, hogy az Országgyűlés határozatától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Ebben az időszakban a hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja, így ő írhatja alá és hirdetheti ki az alaptörvény-módosítást.
A kihirdetést követően a módosítás átmeneti rendelkezése alapján a legitim módon hivatalban levő államfő megbízatása elvileg már a következő napon megszűnik, függetlenül attól, hogy az alkotmánybíróság előtt folyó eljárás folytatódik-e
– hívta fel a figyelmet a furcsa jogi helyzetre ifj. Lomnici.
Kiemelte, hogy amennyiben az alkotmánybíróság megállapítja a közjogi felelősséget, megfoszthatja az államfőt a tisztségtől. Azonban hangsúlyozta, hogy ilyen közjogi szempont Sulyok Tamás vonatkozásban a megválasztása óta nem merült fel, így egy esetleges megfosztási eljárás minden jogi alapot nélkülöz. Az alkotmányjogász szerint alternatív vagy kiegészítő – jelenlegi állás szerint szinten abszurdnak tűnő – eszköz az átmeneti akadályoztatás megállapítása. Ezt az Országgyűlés egyszerű többséggel állapíthatja meg a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére. Ebben az esetben szintén az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői hatásköröket, lehetővé téve a módosítás gyors kihirdetését.
A kormány megkerüli a mandátumvédelmet
Ifj. Lomnici szerint az alkotmánybíróság szerepe mindkét esetben speciális, ugyanis az alaptörvényt és annak módosításait kizárólag az alkotmányos eljárási követelmények – a megalkotás és a kihirdetés – tekintetében vizsgálhatja felül. Ezt a korlátozást a negyedik alaptörvény-módosítás vezette be, és az alkotmánybíróság gyakorlata következetesen fenntartja, hogy tartalmi felülvizsgálatra nincs hatáskör. A kihirdetés után harminc napon belül bizonyos indítványozók fordulhatnak az alkotmánybírósághoz eljárási hiba miatt, de ez nem akadályozza meg a hatálybalépést.






















Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!