Alkotmányos patthelyzet alakulhat ki a tiszás alaptörvény-módosítás miatt

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A parlament tiszás többsége elfogadta azt az alaptörvény-módosítást, ami megszünteti Sulyok Tamás államfői megbízatását. A jogszabályok szerint az elfogadott javaslatot a köztársasági elnöknek is alá kell írnia, hogy hatályba léphessen. Jelen állás szerint kevéssé valószínű, hogy Sulyok rábólint a saját mandátumát is lerövidítő tervezetre, így viszont egy alkotmányos patthelyzet alakulhat ki.

2026. 07. 16. 6:20
Fotó: Németh András Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A házelnök gyakorolhatná az államfői jogokat

A szakértő jelezte, hogy az országgyűlési képviselők egyötöde kezdeményezheti az államfővel szemben a megfosztási eljárást. Ebben az esetben arra hivatkozhatnak, hogy az elnök szándékosan megsérti az alaptörvényt vagy a tisztségével összefüggő törvényt. A megindításhoz az Országgyűlés kétharmadának titkos szavazata szükséges. A rendelkezés kulcseleme, hogy az Országgyűlés határozatától a megfosztási eljárás befejezéséig a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit. Ebben az időszakban a hatásköröket az Országgyűlés elnöke gyakorolja, így ő írhatja alá és hirdetheti ki az alaptörvény-módosítást. 

A kihirdetést követően a módosítás átmeneti rendelkezése alapján a legitim módon hivatalban levő államfő megbízatása elvileg már a következő napon megszűnik, függetlenül attól, hogy az alkotmánybíróság előtt folyó eljárás folytatódik-e

– hívta fel a figyelmet a furcsa jogi helyzetre ifj. Lomnici.

Kiemelte, hogy amennyiben az alkotmánybíróság megállapítja a közjogi felelősséget, megfoszthatja az államfőt a tisztségtől. Azonban hangsúlyozta, hogy ilyen közjogi szempont Sulyok Tamás vonatkozásban a megválasztása óta nem merült fel, így egy esetleges megfosztási eljárás minden jogi alapot nélkülöz. Az alkotmányjogász szerint alternatív vagy kiegészítő – jelenlegi állás szerint szinten abszurdnak tűnő – eszköz az átmeneti akadályoztatás megállapítása. Ezt az Országgyűlés egyszerű többséggel állapíthatja meg a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére. Ebben az esetben szintén az Országgyűlés elnöke gyakorolja az államfői hatásköröket, lehetővé téve a módosítás gyors kihirdetését.

 

A kormány megkerüli a mandátumvédelmet

Ifj. Lomnici szerint az alkotmánybíróság szerepe mindkét esetben speciális, ugyanis az alaptörvényt és annak módosításait kizárólag az alkotmányos eljárási követelmények – a megalkotás és a kihirdetés – tekintetében vizsgálhatja felül. Ezt a korlátozást a negyedik alaptörvény-módosítás vezette be, és az alkotmánybíróság gyakorlata következetesen fenntartja, hogy tartalmi felülvizsgálatra nincs hatáskör. A kihirdetés után harminc napon belül bizonyos indítványozók fordulhatnak az alkotmánybírósághoz eljárási hiba miatt, de ez nem akadályozza meg a hatálybalépést.

A szakértő megjegyezte, hogy az uniós jogi dimenzió is releváns, hiszen Magyarország az Európai Unió tagjaként köteles tiszteletben tartani az EU-ról szóló szerződésben rögzített értékeket, köztük a jogállamiságot, a demokráciát és az alapvető jogokat. De felhívta a figyelmet arra is, hogy a Velencei Bizottság korábbi véleményeiben többször hangsúlyozta az alkotmánymódosítások során a kellő konzultáció, az átláthatóság és a jogbiztonság követelményét, valamint óvatosságra intett a hivatalviselők célzott, átmeneti rendelkezésekkel történő eltávolításával kapcsolatban.

Az alkotmányjogász nyomatékosította, hogy az alaptörvény szerint a köztársasági elnököt öt évre választják. Emellett rögzíti a megbízatás megszűnésének okait és a megfosztási eljárás szabályait. 

Ehhez képest az alaptörvény-módosítása kimondaná, hogy a hivatalban lévő elnök megbízatása a hatálybalépést követő napon megszűnik. Ez nem bizalomépítés, hanem a mandátumvédelem megkerülése

– vélekedett.

A miniszterelnök célkeresztjében az államfő

Magyar Péter már a választások éjszakáján, majd a másnap tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján is lemondásra szólította fel a hivatalban lévő köztársasági elnököt és több olyan közjogi méltóságot és közjogi tisztségviselőt, akik szerinte a korábbi rendszer működéséhez kötődnek. Alig néhány nappal a választást követően a miniszterelnök a Sándor-palotában személyesen kérte Sulyok Tamást, mondjon le, az államfő pedig azt ígérte, megfontolja az érveket. Pár nappal később, április 20-án, a Tisza Párt parlamenti frakciójának megalakulása után Magyar Péter újabb határidőt jelölt ki és május 31-ig kérte önkéntes távozását az államfőnek és a közjogi vezetőknek. A közjogi méltóságok vegzálását a parlament alakuló ülésén is folytatta az új miniszterelnök, amikor Sulyok Tamást ordibálva, méltatlan módon igyekezett nyilvánosan megalázni és a lemondás irányába presszionálni. 

Sulyok Tamás május 29-én a Velencei Bizottsághoz fordult és nemzetközi alkotmányjogi állásfoglalást kért a közte és a kormány között kialakult konfliktus, valamint az eltávolítására irányuló törekvés ügyében. Az államfő a közösségi oldalán is reagált az ellene irányuló támadásra, tudatta, hogy továbbra is betölti a köztársasági elnöki tisztséget, és gyakorolja az alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreit. A miniszterelnök válaszul az igazságügyi miniszter társaságában, Görög Mártával látogatott el újfent a Sándor-palotába, hogy Sulyok Tamással tárgyaljanak, a találkozót követően pedig bejelentette, módosítják az Alaptörvényt a köztársasági elnök leváltása érdekében.

Borítókép: Sulyok Tamás köztársasági elnök (Fotó: Németh András Péter)

 

Komment

Összesen 12 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.
Felhasználónév
2024. január 1.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Sed do eiusmod tempor incididunt ut labore et dolore magna aliqua. Ut enim ad minim veniam, quis nostrud exercitation ullamco laboris nisi ut aliquip ex ea commodo consequat.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.