Vizsgálóbizottságokból népbíróságokat csinál a Magyar Péter sógora által jegyzett törvény

Drákói szigort vezetnek be az Országgyűlés vizsgálóbizottságainak a működésében, miután a képviselők elfogadták az erről szóló javaslatot. A Tisza Párt érvelése szerint csak a vizsgálóbizottságok munkájának a hatékonyabbá tételéről szól a javaslat, míg a Fidesz szerint a népbíróságok korszakát idézi fel a törvényjavaslat.

Bóka János, a Fidesz vezérszónoka úgy vélekedett, hogy a javaslat összemossa a parlament két funkcióját, a politikai ellenőrző funkciót és a közügyek parlamentben megvitatását, emellett nem tisztázza világosan a vizsgálóbizottságok más eljárásokhoz fűződő viszonyát, és hiányoznak belőle a garanciális elemek is.

Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés nem áll más hatalmi ágak felett, nem gyakorol politikai ellenőrzést például a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság vagy a bíróságok tevékenysége felett, és általában véve sem gyakorol politikai ellenőrző jogosítványokat természetes és jogi személyek felett. Jelezte: önmagában az, hogy valaki tud valamit olyan ügyről, ami embereket érdekel, nem elégséges ok arra, hogy egy parlamenti bizottsági elnök által bírságolható legyen.

Az Országgyűlés sohasem volt népbíróság. Még a magyar történelem legsötétebb időszakaiban sem

– fogalmazott.

Még a balliberális civil szervezet is kiakadt a Tisza tervén

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontja szerint a parlamenti vizsgálóbizottságok nem bíróságok, mégis aránytalanul szigorú eszközöket kapnának. Miközben a bizottságok nem büntetőeljárásokat folytatnak le és nem egyedi jogi felelősséget vizsgálnak, hanem rendszerszintű problémákat és politikai felelősséget akarnak feltárni, azok, akik akadályozzák a bizottság munkáját, igazságszolgáltatási szintű kötelezettségekkel és következményekkel találhatják szemben magukat, ami eléggé aránytalan.

Borítókép: Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt országgyűlési képviselője (Fotó: )