Döntött a parlament, elkezdheti a munkát a tiszás ÁVH

Több fontos törvényjavaslatról is döntött a keddi ülésén a Tisztelt Ház. Egyebek mellett zöld utat attak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállításának, aminek a terveit többször is élesen kritizálta az ellenzék. Egyebek mellett a kommunista korszakból ismert ÁVH-val vonták párhuzamba az NVVH-t, amely rendkívül széles jogkörökkel fog rendelkezni és szinte bárkinél vizsgálódhat.

Fotó: Ladóczki Balázs

Energetikai vállalásokról is döntött a Tisztelt Ház

A parlament megszavazta az európai uniós források lehívásával kapcsolatos, a közösségi közlekedés versenyképességének és hatékonyságának javításával összefüggő intézkedéseket. Emellett az országos közlekedésszervező és az országos gördülőállomány-kezelő társaság létrehozása érdekében szükséges törvénymódosításokat. 

Elfogadták a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosítását is.

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervével összefüggésben szavaztak az energetikai tárgyú vállalások teljesítéséhez szükséges törvények módosításáról. Továbbá a helyreállítási terv, egyes kormányprogrampontok és kormányhatározat végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról. A képviselők határoztak a kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást érintő egyes törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről is.

Elindult az ügynökakták vitája

Az Országgyűlés kedden megkezdte és be is fejezte az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló javaslat általános vitáját is. Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról szóló törvényjavaslat tárgyalását az igazságügyi miniszter expozéja indította. Görög Márta úgy vélte: egy közösség csak akkor képes őszintén szembenézni saját történelmével, ha rendelkezésére állnak azok a hiteles források, amelyek alapján a múlt eseményei feltárhatók, értelmezhetők és megvitathatók. Felidézte, hogy az elmúlt több mint 35 évben Magyarország több alkalommal tett kísérletet arra, hogy biztosítsa a jogi kereteket a kommunista diktatúra állambiztonsági működésének feltárásához. Szavai szerint bár a korábbi törvények fontos eredményeket hoztak, de nem tudták kielégíteni sem a társadalmi igényeket, sem a tudományos kutatás elvárásait, az iratok hozzáférhetősége számos esetben indokolatlan korlátokba ütközik.

Görög Márta azt is közölte, hogy a levéltár feladata nemcsak az iratok megőrzése lesz, hanem azok feldolgozása, digitalizálása, a kutathatóság elősegítése és a nyilvánosság megfelelő tájékoztatása is. A digitális technológiák alkalmazásával pedig a történeti források szélesebb körben, gyorsabban és átláthatóbban válnak hozzáférhetővé.

A miniszter az egyik legfontosabb újításnak nevezte az adatmegismerési szabályok korszerűsítését, az érintettek ugyanis teljeskörűen megismerhetik a róluk keletkezett adatokat. Főszabály lesz, hogy az állambiztonsági iratok anonimizált formában bárki számára hozzáférhetőek legyenek. Görög szerint a nyilvánosság bővítése nem jelenti a személyiségi jogok háttérbe szorítását, az érzékeny személyes adatokra például hosszabb védelmi idő vonatkozik. A tárcavezető közölte, hogy mindemellett megszűnik a zároltatás intézménye, egyszerűsödik a kutatási eljárás, csökkennek egyes védelmi idők. 

Eltérő értelmezések 

Képviselői felszólalásában Kiss Máté Zsolt (Tisza) azt emelte ki, hogy 36 év késéssel kezdik meg annak a törvényjavaslatnak a vitáját, ami szerinte „a magyar emberekkel, a közös múlttal szembeni súlyos mulasztást orvosolja”. Kiss emellett üdvözölte a levéltárban kezelt és odakerülő adatok megismerhetőségére és tudományos kutatására vonatkozó új szabályokat. Egy másik tiszás honatya, Melléthei-Barna Márton pedig arról beszélt, hogy az állambiztonsági múlt feltárása nem pusztán történészi feladat, levéltári vagy adatvédelmi kérdés, hanem a „demokratikus közösség önismeretének az ügye”.

Takács Árpád (Fidesz) azt hangsúlyozta: minden olyan lépést támogat, amely a kommunista diktatúra tevékenységének a feltárását szolgálja, azonban fontosnak tartja a garanciákat. Kedvezőnek nevezte a törvényjavaslatban a minősített iratok felülvizsgálatát segítő tanácsadó bizottság összetételét érintő változásokat. Nevezetesen azt, hogy a grémiumban helyet kapnak ellenzéki delegáltak, és a tagok nemzetbiztonsági vizsgálatokon esnek át.

A társadalmi emlékezet szempontjából a fideszes honatya azt is fontosnak nevezte, hogy nem csak a kutatóterem falai közt lehessen kutatni, ugyanakkor a bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé tételben az állam aktív cselekvőképessége jelenik meg, ami miatt különös felelősség terheli a jogalkotót.

Hangsúlyozta: más megítélés alá kell helyezni, ha valaki tudatosan jelentett, ártó szándékkal vagy érdekből, és azt, aki kényszerhelyzetben tett olyan nyilatkozatot, amelyet később nem követett további együttműködés.

Nem teljesen feltárható múlt

A KDNP részéről Simicskó István egyrészt óvatosságra intett, másrészt arra hívta fel a figyelmet, hogy teljeskörű megismerésre már nincs lehetőség, mivel sok iratot már megsemmisítettek. Novák Előd (Mi Hazánk) viszont arra helyezte a hangsúlyt van még mit feltárni, elemezni a rendszerváltás előtti időkkel kapcsolatban. Közlése szerint pártja minden lépést támogat az állambiztonsági múlt minél nagyobb nyilvánosságra hozatala érdekében. Hozzátette: a „kommunista luxusnyugdíjak” ügyét is rendezni kellene.

A vita során az igazságügyi miniszter nemzeti minimumnak nevezte az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, emellett fontosnak szempontként említette az áldozatközpontúságot, illetve az információs kárpótlást is. Görög Márta arra is emlékeztetett, hogy a nyilvánosságra hozatal két lépcsőben történik: először az úgynevezett hatos kartonokat és a mágnesszalagokat, második körben pedig a B-dossziékat és -naplókat teszik közzé. Hozzátette: ha zsarolással szerveztek be valakit, az meg fog jelenni, feltéve, ha nem érint szenzitív adatot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a megfigyelt és a harmadik személyek személyes adatai sehol nem tűnnek majd fel, azokat mindenhol anonimizálják.

Az igazságügyi miniszter a zárszavában a jogellenesen birtokolt állambiztonsági iratok beszolgáltatásával kapcsolatban megjegyezte: közös a szándék, hogy aminek a levéltárban van a helye, az legyen a levéltárban. Azt is mondta, azzal próbálják még segíteni a levéltárba kerülést, hogy a törvény önkéntes lehetőséget biztosít a dokumentumok beszolgáltatására hat hónapon keresztül.

A törvény az elfogadását követőn az 1956-os forradalom kitörésének 70. évfordulóján lép hatályba.

Borítókép: Országgyűlés (Fotó: Ladóczki Balázs)