A magyar külügyminiszter válaszokat vár Brüsszeltől a titokban készült migrációs jelentéssel kapcsolatban

Az Európai Bizottság válaszát fogja kérni hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra vonatkozólag, hogyan lehetséges, hogy minden európai uniós tagállam számára kötelezővé tennék az ENSZ migrációs paktumát, amelyet nyolc másik ország mellett Magyarország is elutasított, illetve hogy miért titokban készítenek ilyen terveket – értesült a Magyar Nemzet.

Szijjártó Péter fogadta a bolgár miniszterelnök-helyettest Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI/Kovács Tamás

Mint megírtuk, az Európai Bizottság Jogi Szolgálata által gyakorlatilag titokban készített jelentés arról értekezik – szemben Brüsszel korábban hangoztatott álláspontjával –, hogy a migrációs csomagnak jogi következményei vannak az EU tagállamaira nézve.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli Külügyek Tanácsa hétfői ülésén mindenképpen napirendre akarja vetetni az Európai Bizottság (EB) Jogi Szolgálata által – gyakorlatilag titokban – készített jelentést, amely minden európai uniós tagállamra rákényszerítené az ENSZ Globális Migrációs Csomagját (GCM) – értesült lapunk.

A tárcavezető választ vár arra, hogyan lehetséges, hogy – ellentétben a bizottság korábbi kijelentéseivel – kötelezővé akarják tenni a Magyarország által elutasított migrációs paktumot, valamint arra, hogy miért titokban készítenek a jelentéshez hasonló terveket. A korábbi viták során Brüsszel azt hangoztatta, hogy a migrációs paktumnak nem lesz semmilyen kötelező jogi érvénye azon tagállamokra – köztük Magyarországra – nézve, amelyek elutasították azt.

A dokumentumból azonban világossá válik, hogy az EB azon dolgozik, hogy áterőltessék a tagországokon a migrációs csomagot.

A jogi szövegben a lisszaboni szerződésre hivatkoznak, amely szerint az uniónak figyelembe kell vennie az ENSZ keretei között elfogadott célkitűzéseket, s azt állítják, hogy a GCM-nek jogi következményei vannak az Európai Unió (EU) tagállamaira. A dokumentum több helyen pontatlanságokat és csúsztatásokat is tartalmaz, az egyik pontban például az szerepel, hogy az EU képviselői és tagállamai nevében tárgyaltak a migrációs paktumról, holott Magyarország soha nem járult hozzá közös uniós állásponthoz a vita során.

Az EB jogi szolgálata szerint a GCM teljes mértékben megfelel az uniós szerződéseknek, mert egy adott közös problémára kínál megoldást. A tanulmányban arra hivatkoznak, hogy 2017-ben az uniós tagállamok aláírtak egy dokumentumot, amelyben támogatták a globális migrációs paktum kidolgozását. Azonban a végeredményre az EU kilenc tagállama is nemmel szavazott tavaly decemberben.

Mint ismert, Szijjártó Péter előző vasárnap a jelentés kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy korábban „az összes bevándorláspárti politikus azt állította, hogy a csomag nem lesz kötelező érvényű a tagállamokra”. A külügyminiszter szavaira az EB egy közleményben reagált, amelyben bagatellizálni igyekeztek a dokumentumban foglaltakat, s arra hivatkoztak, hogy az EB-n belül „folyamatosan sokféle feljegyzés készül az összes szakpolitikai területen”, illetve, hogy a belső anyagok „semmiképpen nem képviselik a Bizottság hivatalos álláspontját”.