Az EPP a „láthatatlan” szabályzatból gyárt fegyvert

Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója szerdán szavaz az alapszabály-módosításról, ami gyakorlatilag bebetonozná a Fidesz frakcióbeli felfüggesztéséről szóló voksolás kiírását. Európai parlamenti forrásaink szerint a néppárt egy alig húszoldalas, „láthatatlan” dokumentumból gyárt eszközt a Fidesz ellen. Manfred Weber hozzáállását az ügyhöz kiválóan szemlélteti, hogy már Orbán Viktor múlt decemberi, kompromisszumos javaslatát sem méltatta válaszra. Úgy tudjuk, hogy a német keresztény uniópártok részéről is jogilag visszásnak tartják a Fideszre írt szabályzatot.

Strasbourg, 2018. szeptember 11. Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

„Ezúton tájékoztatom Frakcióvezető urat, hogy amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot” – írta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének, Manfred Webernek küldött, vasárnapi keltezésű levelében. Ahogy arról lapunk is írt korábban, a néppárt EP-frakciója látványosan úgy alakítaná a politikai csoport eljárási rendjét, hogy immár könnyebb legyen felfüggeszteni a Fidesz delegációját.

Az eredeti módosítási javaslat szerint lehetővé tennék egész delegációk felfüggesztését és kizárását (ezt eddig csak adott EP-képviselő esetében lehetett – a szerk.), ehhez pedig a jövőben a szavazásra jogosult néppárti képviselők mindössze egyszerű többsége is elegendő lenne. Továbbá az ernyőpárt és a parlamenti frakcióbeli tagság között automatizmus is létrejönne – amennyiben előbbi egy tagpártot felfüggeszt vagy kizár a soraiból, a döntés az európai parlamenti csoportra is alkalmazandó lenne.

Utóbbi egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál: a magyar párt ugyanis 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú munkát folytat.

A Fideszre gyártanak szabályt

Forrásaink szerint a magyar miniszterelnök által idézett, múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudná az alapszabályzatában rögzíteni. Egy harmadik elemet, az ernyőpárt és a frakció közötti tükörszabályt viszont

úgy bocsátják szavazásra szerdán a parlamenti csoportban, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztéséről szóló voksolás szinte elkerülhetetlenné váljon.

A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel. – Konkrét esetre gyártottak szabályt, ráadásul visszamenő hatállyal – magyarázta európai parlamenti forrásunk, úgy szemléltetve a történéseket: az EPP frakciójának eljárási szabályzata eddig egy viszonylag rövid, alig húsz oldalas dokumentum volt, amelynek tartalmát még a képviselők is alig ismerték. Most viszont sebtében, jogilag visszás módon duzzasztják duplájára az eddig szinte „láthatatlan” szabályzatot.

Orbán Viktor miniszterelnök (b2) az Európai Néppárt (EPP) frakcióülésén az EP épületében, Strasbourgban 2018. szeptember 11-én. Mellette Manfred Weber, az Európai Néppárt, az EPP frakcióvezetője (j) Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Népességarányosan az éllovas tagpárt

A jogi visszásságokra Orbán Viktor is utal a nyilvánosságra hozott levelében. Mint azt írja, a jogállamiság fogalmába a magyar értelmezés szerint nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása. „Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni” – írja a Fidesz elnöke. ( A kormánypárt néppárti tagságát 2019-ben fagyasztották be, tehát jóval előbb, mint a szerdán esedékes alapszabály-módosítás. A frakció vezetése így egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését – a szerk.)

Egy másik, korábban lapunkban is ismertetett érv, hogy

a Fidesz EP-képviselőit a magyar választók delegálták az Európai Parlamentbe, hogy uniós szinten az ő érdekeiket képviseljék.

A szóban forgó tizenhárom (a delegációban tizenkettő fideszes és egy KDNP-s képviselő ül) politikus jogai és kötelezettségei tehát nem a néppárttól, hanem a választóktól származnak. „A Fidesz elnökeként kötelességem, hogy biztosítsam választóink teljes képviseletét” – fogalmazott Orbán Viktor a levelében ezen összefüggésre utalva, azt is hozzátéve: a magyar néppárti delegáció népességarányosan a csoport legerősebb tagja, hiszen a 2019-es európai parlamenti választásokon 1,8 millió magyar ember szavazatával, a leadott voksok 52 százalékával választották meg.

Kétséges, hogy most jönne válasz

Forrásaink szerint a jogi visszásságokkal a néppárti frakcióban is tisztában vannak. A hét végén a Brüsszelben irányadó lap, a Politico.eu írt arról: Trócsányi László fideszes EP-képviselő, jogászprofesszor jogi útra, az Európai Unió Bírósága elé terelné az alapszabály-módosítás ügyét. Noha a lap perrel való „fenyegetésről” írt, a néppártból származó információink szerint

először bizony a német keresztény uniópártok részéről fogalmazták meg a frakcióban, hogy a jogszabály-módosítás nem állná meg a helyét az uniós bírói fórum előtt.

(Ahogy forrásunk mondta, Trócsányi László erre a véleményre jogi szaktekintélyként ráerősített, ebből született a Politico.eu cikke.)

Emlékezetes az is, hogy tavaly decemberben a miniszterelnök a Fidesz elnökeként már javaslatot tett rá, hogy a magyar képviselők lazább formájú együttműködésben maradjanak az EP-csoportban, ameddig az ernyőpártban döntés nem születik.

A Manfred Webernek címzett levélre a néppárti frakcióvezető sosem válaszolt,

pedig az ötletnek igenis volt támogatottsága, ismertette egy néppárti forrásunk, aki szerint kétséges, hogy ezúttal válaszra méltatnák a magyarokat. Szerinte is szembetűnő, hogy múlt év végén kapkodva, a koronavírus-válságra szinte fittyet hányva kezdődött meg a szervezkedés a Fidesz ellenében. Addig egyébként az az egybehangzó vélekedés volt a frakcióban, hogy megvárják a magyar kormánypárt és az ernyőpárt vitájának lezárását.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (k) fogadja a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőit Budapesten, a Karmelita kolostorban 2021. január 11-én Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán