Az Európai Bizottság morálisan megbukott – ők akarnak bárkit kioktatni bármiről?

Ez az egész ügy mindent elmond az unió állapotáról.

2020. 09. 14. 15:10
Antwerpen, 2017. március 23. Belga rendõrök járõröznek az észak-belgiumi Antwerpen Meir belvárosi sétálóutcájában 2017. március 23-án. Korábban ugyanitt egy férfi francia rendszámú gépjármûvel a járókelõk közé hajtott. A támadásban senki sem sérült meg, a támadót letartóztatták. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq) Fotó: STEPHANIE LECOCQ
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A videófelvétel nyilvánosságra került, s ma már egyértelművé vált: a belga rendőrök brutálisan jártak el a charleroi repülőtéren egy zavart szlovák emberrel, Josef Chovaneccel szemben, a reptéri fogdában hagyták, hogy a fejét percekig a falba verje, majd mintegy negyedóráig térdeltek rajta, utána a férfi rosszul lett, kómába esett, és három napra rá meghalt. Aligha lehet kétséges, hogy Chovanec halála összefüggésben van a rendőri brutalitással, vagyis vélelmezhető, hogy közvetlenül vagy közvetetten a belga rendőrök okozták egy ember halálát, aki még évtizedekig élhetett volna családja körében.

Az eset szörnyűséges, és kísértetiesen hasonlít a fekete George Floyd halálának körülményeire, amely után kitört a lázadás az Egyesült Államokban, s azóta is tart a szinte polgárháborús hangulat, főként a Black Lives Matter (A fekete életek is számítanak) mozgalom szervezésében.

Most akkor induljon el „A közép-európai életek is számítanak” mozgalom Brüsszelben és az európai fővárosokban? Mert érdemben nincs különbség a két eset között.

De én most mégsem erre hegyezném ki a tragikus és felháborító eseményt.

Hanem arra, hogy mit reagált minderre az Európai Bizottság.

Az az Európai Bizottság, amelyik állítólag az uniós szerződések őre, azoké a szerződéseké, amelyben az első helyen szerepel az emberi és állampolgári jogok védelme.

Az emberi jogok legfontosabbika pedig az emberi élet védelme. De legalább annyira fontos a kegyetlen bánásmóddal, kínzással szembeni védelem, hiszen a kényes, valaha gyarmattartó nyugati hatalmak végtelenül nagy megbánást mutatnak az egykori gyarmati országok lakóival szembeni kegyetlen bánásmód miatt. Például Belgium is bizonyára nagyon megbánta azt, hogy hogyan bánt gyarmata, Belga-Kongó szerencsétlen sorú feketéivel szemben.

De mintha 2018 februárjában Charleroi-ban nem igazán működtek volna az emberi jogok. Pedig a charleroi reptértől még száz kilométerre sincs Brüsszelben az Európai Bizottság központi épülete!

Ejnye, ejnye! A belga rendőrökben csak nem valami régi, az afrikai gyarmatok négereivel szembeni bánásmód reflexei jöttek elő? Csak nem?

Vagy talán, netántán csak nem a közép- és kelet-európai népekkel szembeni mélységes lenézés és gőg jelent meg ott a reptéren a belga rendőrök fejében?

És azt a bizonyos nagyon vidám szőke rendőrnőt, aki a leszorítás közben Hitler-bajuszt mímelt és náci karlendítést mutatott be, vajon honnan szalajtották? Csak nem valamiféle balliberális női kvóta alapján került a rendőrség kötelékébe? De akárhogyan is, annyit ugye kimondhatunk, hogy hányingert keltő dolog volt, amit tett?

Szóval ezek után itt van a nagy tekintélyű bizottság, amelyiknek nem titkolt célja már régóta az unió föderalizálása, és azt nyilatkozza, hogy nem foglalkozik az üggyel, mert az belügy.

Na itt szakad le az ég, és itt válik az unió – egyelőre az Európai Tanács kivételével, ahol még elvileg demokratikus döntéshozatal zajlik – egy végtelenül álszent, képmutató és velejéig antidemokratikus valamivé.

Tehát van ez a bizottság, amelyik folyamatosan és megállás nélkül támadja Magyarországot a globális, sorosita elit – benne George Knaus – tervei és iránymutatása alapján, mondvacsinált és ezerszer megcáfolt ürügyek mentén. Most pedig tehetetlenül széttárja a karját.

Azt se feledjük, hogy a globalista hálózat álcivil jogvédő szervezetei számos esetben pert nyertek a magyar állammal szemben a börtönbeli, állítólagosan emberi jogokat sértő fogva tartási körülmények miatt, amelyekben olyan nemzetközi bíróság ítélkezett, melynek tagjai között ott vannak a Soros-hálózat emberei.

Ezzel szemben itt van Charleroi, ahol a legbrutálisabban belegázoltak egy közép-európai polgár élethez való jogába, s a válasz a síri csend.

A kettős mércét már nem is említem, mert ez már több annál. Ez tudatos véd- és dacszövetség a nyugati és brüsszeli liberálisok között.

Túl ezen, talán az is „pici” problémát jelent a bizottságnak, hogy a borzalmas eset idejében Didier Reynders, a bizottság mostani, jogállamisággal foglalkozó belga biztosa a belga kormány külügyminisztere volt? És hogy Charles Michel, az Európai Tanács mostani elnöke akkor maga volt a belga miniszterelnök, s közben kiderült a kormányról, hogy tudtak a videófelvételről, de elhazudták és elhallgatták azt?

Talán csak nem „falaz” nekik az Ursula von der Leyen által nem irányított bizottság?

Meggyőződésem szerint ez az ügy botrány és határkő: az Európai Bizottság a cinkos hallgatásával szembement az uniós szerződésekkel.

Az Európai Bizottság az, amelyiket a 7-es cikkely szerinti eljárás alá kellene vonni.

Ez az egész ügy pedig mindent elmond az unió állapotáról.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.