– Ami 1947 után a Várban történt, arra senki semmilyen felhatalmazást nem adott – leszámítva talán a Kremlt, hiszen 1990-ig egy illegitim rendszer volt hazánkban. Rákosiék egy lapos tetős pártházzá tervezték átalakítani a palotát és középkori erőddé a környezetét. Az, hogy egyáltalán úgy maradt fenn, ahogy ma ismerjük, csak annak köszönhető, hogy 1952-ben itt járt egy testvérpárti építészdelegáció Lengyelországból, akik meggyőzték a magyarországi pártvezetést arról, hogy helyre lehet állítani a palotát az épület kontúrjainak megőrzésével, de az osztályharc szempontjából problémás részletek elhagyásával. A kommunistáknak ugyanis mindennel bajuk volt, ami 1867 és 1947 között épült. Mindennel, ami részletgazdag volt és fényűzőnek hatott. József főherceg palotáját munkásszállónak, filmforgatási helyszínnek használták, majd 1968-ban felrobbantották. Egyszerűen nem fért bele a világképükbe egy Habsburg-házi főrend palotájának megléte. A többi elpusztított épülettel – a Lovardával, a Főőrséggel, a Vöröskereszt Egylet székházával és a visszabontott Honvéd Főparancsnokság épületével – ugyanez volt a helyzet. Még a háború után is sokáig intakt történelmi városközpontot alkottak együtt, háborús sérüléseik nem indokolták az elpusztításukat.
– Tehát a lengyeleknek köszönhető, hogy legalább a Királyi Palota úgy nagyjából, ködben hunyorítva hasonlít az eredetihez?
– És a véletlennek. Az építésztársadalom az 1960-as években világszerte építészeti charták foglya volt, és ezzel a gondolatkörrel azonosult a szocialista rezsim is. Abban az utópiában hittek, hogy az építészetnek szociológiai problémákat kell megoldania. Ennek termékei a falanszterszerű lakótelepek világszerte, és ennek képződménye a Királyi Palota lélektelen belsőépítészeti kialakítása is az olcsó gipszkarton falakkal és álmennyezetekkel. Természetesen szóba se jöhet e rémséges állapot megőrzése.

Fotó: Kurucz Árpád
– Mi a menetrendje és a határideje a palotanegyed rekonstrukciójának?
– Kormánybiztosi kinevezésem előtt egy 2018-tól 2030-ig tartó ütemtervet raktam le a kormány asztalára. Elsőként tiszta jogi környezetet teremtettünk, majd létrehoztunk egy hatékony végrehajtó szervezetet, ez lett a Várkapitányság. A több mint harminc beruházást három csoportba rendeztük. Az első lépés – mintegy bemelegítésképpen – a zöldterületek rendbetétele volt, hiszen két évvel ezelőtt szinte lehetetlen volt bokatörés nélkül feljutni a Tabánból vagy a Clark Ádám térről. A második feladatcsoport az ideológiai okokból lebontott épületek visszaépítése. Közülük első ütemben az egykori Lovarda, a Stöckl-lépcső és a Főőrség korhűen helyreállított épületeivel végeztünk, utóbbit már megismerhették a látogatók. A néhai testőrségi laktanyában Royal Guard Cafe néven egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, ami turisztikai szempontból hatalmas hiányt pótol majd a járvány után, a Lovarda pedig szerintem Budapest egyik legnépszerűbb rendezvényhelyszíne lesz. 2021-ben a Lovarda előterében lévő Csikós udvar átadásával, a Hauszmann-rámpa befejezésével elkészültnek tekinthetjük majd ezt a mini városközpontot, amelynek egyik méltán népszerű látványossága a már felújított, szó szerint új fényben tündöklő Mátyás kútja. A következő nagy lépés a főhercegi palota, a Honvéd Főparancsnokság és a Vöröskereszt-székház néhány hónap múlva induló újjáépítése lesz.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!