Schiffer András: Ez a politikai gátlástalanság iskolapéldája + videó

Tizenhárom, de akár tizenhat az egyhez – Dobrev Klára állításával szemben ennyivel több civil sérült meg súlyosan 2006 októberében, mint rendőr. Utóbbiak brutalitását jól jellemzi, hogy az általuk okozott sérülések 50 százaléka fejet és nyakat ért, ami halálos is lehetett volna – jelentette ki lapunknak Petrányi-Szöőr Anna. A pszichológus-jogász szerint Dobrev szavainak az az üzenete, hogy nemcsak 2006-ban, hanem a mai napig elfogadhatónak tartja a terror lehetőségét. Schiffer András pedig arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy 2003-tól kezdve az MSZP–SZDSZ-kormányok nyíltan politikai célokra használták fel a rendőrséget a különböző tüntetéseknél.

Bákonyi Ádám - Kárpáti András
2021. 05. 28. 5:50
Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Ez egész egyszerűen a politikai gátlástalanság iskolapéldája – jelentette ki lapunknak Schiffer András, az LMP egykori frakcióvezetője arról, hogy Dobrev Klára egy internetes műsorban azt állította: a 2006 őszi tüntetések során több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető. Az ügyvéd úgy vélte, hogy Dobrev ma hangszórót sem kaphatna, ha 2010 után tisztességgel megtörtént volna az elszámoltatás. Emlékeztetett: csak a szemkilövéseknek tucatnyi áldozata volt, s ennél még sokkal többen voltak, akiket például fogdákban vagy a Magyar Rádió udvarán vetettek alá megalázó bánásmódnak.

– Amikor elszámoltatást hiányolok, nem egyszerűen bírói ítéletekre gondolok. A mai napig nem tudjuk, hogy mondjuk mi történt a Szabadság téren. Ez azért lényeges, mert ha Dobrev rendőri sérültekről beszél, akkor fel kell tenni például azt a kérdést, hogy kitől származott az az utasítás, hogy a tömegoszlatásra kiképzetlen vidéki kisrendőröket vessék oda koncként a tévészékház ostrománál – fejtette ki Schiffer.

A korábbi parlamenti képviselő arra is kitért, hogy a 2006-os rendőrterror mellett abban a kérdésben is szükséges lett volna az elszámoltatás, hogy

2003-tól kezdve az MSZP–SZDSZ-kormányok nyíltan politikai célokra használták fel a rendőrséget a különböző tüntetéseknél.

Schiffer András úgy fogalmazott, az Orbán-kabinetnek is felróható, hogy 11 évvel a kormányváltás után Dobrev Klára a 2006 őszi rendőrterror nyílt, szemérmetlen tagadásába kezdhet, és az elkövetőkből áldozatot, az áldozatokból elkövetőket faraghat.

A 2006. október 23-i rendőrterror súlyos sérültjeinek a száma 100 és 200 közé tehető. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

– Dobrev Klára hazudott, amikor azt állította, hogy 2006-ban több rendőr sérült meg súlyosan, mint tüntető – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Petrányi-Szöőr Anna. A pszichológus-jogász, a Civil Jogász Bizottság tagja elmondta: az általuk begyűjtött hivatalos kórházi adatok szerint 2006. október 23-án egy rendőr ellenében 13 civil szenvedett súlyos sérülést, ami lényegében arányszámnak tekinthető.

Sőt – tette hozzá –, a Gyurcsány-kormány által létrehozott Gönczöl-bizottság jelentése még ennél is több súlyos sérültről számolt be. Eszerint ugyanis összesen 80-an sérültek meg a gumilövedékektől, közülük 16-an súlyosan vagy maradandóan.

Petrányi-Szöőr Anna megjegyezte: annak idején egyedül Havas Szófia, a János kórház orvosigazgatója, Horn Gyula unokahúga tagadta meg az adatok kiadását. Havas a mai napig alkotmányellenesen tagadja, hogy 1956 forradalom volt, így pár éve is arról beszélt az orosz állami tévében, hogy a forradalmárok házról házra járva keresték a kommunistákat és zsidókat, a forradalom pedig nem törhetett volna ki a CIA által kiképzett, volt nácikból álló diverzánsosztagok nélkül.

A pszichológus-jogász tájékoztatása szerint a 2006. október 23-i rendőrterror miatt összesen 88 civil került kórházba, és további 40-en részesültek ambuláns ellátásban.

Hangsúlyozta: mindent elmond a rendőri brutalitásról, hogy 15-en szenvedtek el nyak-, 51-en fej-, 14-en pedig szemsérülést, és 24 embert kellett ellátni lőtt sebek miatt. – Ezek a sérülések halálosak is lehettek volna, csak az isteni gondviselésen múlt, hogy nem így történt – mondta Petrányi-Szöőr Anna, kiemelve, hogy a sérülések ötven százaléka a fej- és nyaksérülés volt.

Felhívta a figyelmet továbbá, hogy a sérültek számának kérdésében ráadásul látencia van, mivel a megtorlástól félve sokan nem mertek elmenni kórházba, legfeljebb háziorvoshoz fordultak, vagy ők maguk otthon próbálták ellátni a sérüléseiket.

Hangsúlyozta azt is, hogy a 2006. szeptember 17–21. közötti „embervadászat” pontos mérlege még folyamatban van, ehhez az országos kórházparancsnok segítségét kérték. A pszichológus-jogász szerint ugyanakkor az eddig rendelkezésre álló adatok alapján 100-200 közé tehető csak a súlyos sérülések száma.

– Azon túl, hogy ugyanúgy hazudik mint Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára szavainak az az üzenete, hogy nemcsak 2006-ban, hanem a mai napig elfogadhatónak tartja a terror lehetőségét – összegzett lapunknak Petrányi-Szöőr Anna.

Mint kifejtette: szociálpszichológiai értelemben Dobrev nem a depressziót jelentő morális válságot, hanem a morális pánikot tartja fent, ami egyfajta izgalmi állapot.

– A mi oldalunkról nézve ez azt jelenti, hogy igazságtételt akarunk, és ezért készek vagyunk tenni. Dobrev a maga részéről pedig megfélemlítést, a terror lehetőségét tartja fent, azt, hogy ami 2006-ban bekövetkezett, az bekövetkezhet most is – mondta Petrányi-Szöőr Anna.

 

DOBREV A FÉRJE SZAVAIVAL ÜZENT

Gaudi-Nagy Tamás szerint Dobrev Klára egyértelműen hazudik és képmutató, amikor azt állítja, hogy több rendőr sérült meg, mint civil a 2006. őszi tüntetések során. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője a civil súlyos sérültek számát 150 és 200 fő közé teszi. Ugyanakkor több nem került nyilvánosságra, mivel voltak, akik nem mertek ellátást kérni.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.