Folytatódik Dezső András korábbi indexes, nemrég a Hvg.hu-hoz igazolt újságíró büntetőpere. Az előkészítő ülésre 2020. augusztus 26-án, szerdán kerül sor a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon. Az ügy 2018-ban indult, ám a Fővárosi Ítélőtábla 2020 áprilisában úgy döntött, hogy meg kell ismételni az eljárást.
Röviden érdemes felidézni a történteket: a 2018-as választások kampányában az M1 interjút készített Natalie Contessa af Sandeberggel, egy magyar származású svéd állampolgárral, aki azt állította, hogy a Svédországba irányuló tömeges bevándorlás miatt romló közbiztonság elől Magyarországra menekült. A nő a nyilatkozat miatt a balliberális média célkeresztjébe került. Az Index.hu újságírója egy nyilvános svéd adatbázisból megszerezte Af Sandeberg egy korábbi rágalmazási perének iratait, majd egy hazugságokkal tűzdelt lejártócikkben közzétette a dokumentumokban található adatokat.
Dezső András a svéd adatbázisra nyilvános forrásként hivatkozott, bár a hazai médiában nem jelent meg, hogy pontosan melyik is ez a forrás. Valószínűleg nem véletlenül, ennek ismeretében ugyanis egy laikus is el tudja dönteni, hogy az újságíró törvénysértést követett-e el. Dezső András a Lexbase.se-ből szerezte értesüléseit, amely egy fizetős szolgáltatás, az oldalon megtalálható öt évre visszamenően az összes svédországi per iratanyaga. Mind a Lexbase szabályzata, mind a svéd törvények egyértelműen fogalmaznak: az itt található adatokat nem lehet közzétenni az érintettek hozzájárulása nélkül.

Fotó: MTI/Máthé Zoltán
A maga nemében a világon egyedülálló adatbázis arra szolgál, hogy a svéd állampolgárok ellenőrizhessék a velük kapcsolatba lépők előéletét. Ha például valaki kiadna egy lakást mondjuk Stockholmban, akkor a főbérlő öt évre visszamenőleg meg tudja nézni a jelentkező leendő bérlők előéletét: volt-e peres eljárásuk, jogvitájuk. Ez egyrészt biztonságot nyújt a csalók ellen, másrészt visszatartó erővel is bír. A magyar büntetőjog a svédhez hasonlóan védi a személyes adatokat, amelyek körébe a Lexbase-ben található bűnügyi személyes adat is tartozik.
Dezső András azonban nemcsak az adatok egy részét hozta nyilvánosságra: Af Sandeberggel foglalkozó cikkében olyan nyilvánvaló hazugság is található, amely szerint a nő „közbizalom elleni bűncselekményeket” követett el. A magyar büntető törvénykönyv világosan meghatározza a bűncselekmények ezen körét: az Af Sandeberg által elkövetett rágalmazás, és az, hogy hivatalos személynek adta ki magát, nem tartozik a közbizalom elleni bűncselekmények kategóriájába.
Dezső András cikkében összemossa azokat a vádpontokat, amelyek valóban a per tárgyát képezték, és egyes állításokat, amelyekkel ugyan nem valósított meg bűncselekményt, de szerepelnek az ügy iratainak szövegében.
Ilyen volt például az is, hogy Af Sandeberg „pszichológusnak adta ki magát”. Ez a kifejezés a rágalmazási perek kapcsán jelenik meg az iratokban. Ebben az ügyben Af Sandeberg egy szomszédjával veszett össze, akit egy alkalommal valóban leöntött kávéval, a többrendbeli rágalmazást pedig SMS-ben követte el. Az egyik ilyen üzenetben állította, hogy szomszédja egy pszichopata, amit onnan tud, hogy ő pszichológus. Af Sandeberg az állításban ezt megelőlegezte magának, ugyanis pszichológiát tanult Budapesten. Mindezt azonban nem hozták fel ellene vádként. A rágalmazási ügyek súlyosságát jól mutatja a megfizetett kártérítés mértéke, amely 700 ezer forintnak megfelelő svéd korona volt, ez nagyjából egyhavi átlagkereset Svédországban.