Gyurcsány a gyújtópontban

Számos kapcsolódási pont van az 1990-es évek olajügyeiben felbukkanó személyek és Gyurcsány Ferenc között. A Magyar Nemzet nem tett mást, csupán annyit, hogy a sajtóban már megjelent cikkeket a volt kormányfő személye köré keretezte. Íme, az eredmény!

Árnyékban. A DK elnöke és anyósa, Apró Piroska több szálon kapcsolódnak az olajügyek szereplőihez is Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Gyurcsány Ferenc nevét kevesen hozzák összefüggésbe az olajjal, holott az egykori kormányfő vagyonosodásában nyilvánvalóan szerepe volt a Fortus Rt.-nek is. Ez volt az a cég, amely vélhetően a titkosszolgálati bábáskodás mellett létrehozott Energol Rt. egyik beszállítója volt. Legalábbis erről árulkodnak a korabeli dokumentumok. Igaz, a Fortus képviselői később azzal védekeztek, hogy tudtukon kívül, csak papíron, hamis számlákon keresztül vettek részt az ügyletekben.

Nem árt azért egy kicsit elidőzni a Fortus körül. A cég történetébe ugyanis belesűrűsödik a gyurcsányi rendszer működésének logikája. A Gyurcsány-birodalom zászlóshajója, az Altus Rt., valamint a Magyar Villamos Művek (MVM) 1995-ben alapította meg a társaságot. Előbbi 45, utóbbi 55 százalékos tulajdonrészt birtokolt.

Az ügyletek itt azonban még nem értek véget. Az MVM ugyanis tett még egy nagylelkű gesztust. Nevezetesen: a részvénytársaság alapító okirata öt százalék osztalék- és szavazatelsőbbséget biztosított az eredetileg kisebbségi tulajdonrésszel bíró Altusnak. Gyurcsány cégbirodalmának zászlóshajója egyébként kilencmillió forint készpénzzel szállt be az üzletbe, az MVM pedig, amelynek nem mellesleg akkor éppen Apró Piroska (Gyurcsány Ferenc anyósa) volt a tanácsadója, szerette volna a vállalkozásba apportálni a Dunamenti Hőerőmű fűtőolaj-tározóit. Az MVM ezt azzal indokolta, hogy az olajtározók működtetése gondot jelent neki, ezért partnert kellett keresni az üzemeltetésükhöz. A megfelelő partnert pedig éppen a Fortus Rt.-ben találták meg.

Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a tározókkal összefüggő beruházásba valamivel korábban négymilliárd forintnyi közpénzt fektetett be az állam. A tervet végül az Állami Számvevőszék húzta keresztül, az azonban nagy kérdés, hogy vajon miért volt szüksége az MVM-nek egy olyan cégre, amelyen keresztül olajszállításokat bonyolít saját magához? A Fortus tájékoztatása szerint egyébként csak 1996-ban negyvenezer tonna fűtőolajat értékesítettek a villamos műveknek.

Árnyékban. A DK elnöke és anyósa, Apró Piroska több szálon kapcsolódnak az olajügyek szereplőihez is
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Néhány bekezdés erejéig mindenképpen érdemes felidézni, hogy Gyurcsány Ferenc anyósa, Apró Piroska milyen döbbenetes kapcsolatrendszerrel rendelkezett és nyilvánva­lóan rendelkezik is. Túl azon, hogy többtucatnyi Gyurcsány-érdekeltségben bukkant, illetve bukkan fel mint vezető tisztségviselő, számos társaságnál, köztük állami cégeknél vállalt tanácsadást. Titkosszolgálati, állambiztonsági összeköttetéseit mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a rendszerváltás után felügyelőbizottsági tag volt abban az 1991-ben létrehozott S-Komplex Nemzetközi Biztonságvédelmi Rt.-ben, amelyben az elnök-vezérigazgatói teendőket éveken keresztül a 2006-ban elhunyt Nagy Lajos, a Nemzetbiztonsági Hivatal első főigazgatója látta el. A céget lénye­gében egy magán-titkos­szolgálatnak tartották, amely az úgynevezett elbocsátott légió tagjaiból verbuválódott.

Apró Piroska édesapja Apró Antal, az Ország­gyűlés egykori elnöke, az MSZMP KB tagja. Testvére, ifjabb Apró Antal az állambiztonságnál dolgozott, méghozzá a Medgyessy Pétert is beszervező III/II-es főcsoportfőnökségnél. Az Index korábbi írása szerint ifjabb Apró Antalt fontosságát jól jellemezte, hogy az első szabadon választott Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt a titkos­szolgálatokért felelős miniszter, Boross Péter név szerint is megemlítette. „Boross arról beszélt, hogy a III/III-asokon kívül szakértelmük miatt szinte mindenkit megtartottak a nemzetbiztonságiak közül a demokráciában is, kivéve az olyan kommunista nagykutyákat, mint például ifjabb Apró Antal” – közölte a hírportál. És ha ez még valakinek nem lett volna elég, Horn Gyula miniszterelnöki kabinetfőnökeként Apró Piroska szinte az egész ország működésére rálátott.

Ez már csak azért is érdekes, mert a Horn-kormány idején biztosítva hagyták a „jogszabályi hátterét” a rendkívül jól jövedelmező olajozásnak, valamint a halasztott vámfizetésnek. Előbbi lényege az volt, hogy a háztartási tüzelőolajat (hto) kevésbé adóztatták, mint a gépkocsikba használt üzemanyagot, így a hto-t érdemes volt különböző kémiai folyamatokkal, szőkítéssel gázolajjá színezni és úgy értékesíteni. Utóbbi pedig azt tette lehetővé, hogy a hamis papírokkal alapított cégek, miután hatalmas mennyiségben vásároltak külföldről, majd adtak el belföldön olajat, gyakorlatilag eltűntek a hatóságok látóköréből, természetesen úgy, hogy egy fillér járulékot nem fizettek be.

Az olajozás nagymesterei a titkos­szolgálati bábáskodás mellett létrehozott Energol Rt. vezetői, természetesen ügyvédi és – mint ahogyan már említettük – törvényalkotói segítséggel hatalmas vagyonra tettek szert. A rendszer azonban egy idő után összeomlott, és az évszázad olajpereként beharangozott, Portik Tamás távollété­ben zajló Energol-per később közröhejbe fulladt. Az ügyészség kihátrált saját vádirata mögül, így a 2007 novemberében – a Gyurcsány-kormány idején – meghozott jogerős ítéletet követően gyakorlatilag senki nem került börtönbe. Portik Tamás egy ideig bujkált, majd az ő ügyének elévülését követően – ­vagyis 2003 után – egyre otthonosabban mozgott Budapesten.

És ha már itt tartunk, nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a botrány kirobbanása környékén Gyurcsány Ferenc és bizalmasa, ­Jagiellowicz Györgyné távozott a Fortusból, vagyis a későbbi miniszterelnök lemondott felügyelőbizottsági, az üzletasszony pedig elnöki tisztségéről. Tény továbbá az is, hogy a Fortus üzleti kapcsolatban állt egy másik nagy olajcéggel, az ­MSZP-s hátterű ETL Rt.-vel, amelyről köztudott, hogy szintén az Energol egyik beszállítója volt.

A jelenleg DK-elnökként ismert politikus vagyonát és hatalmát anyósa, Apró Piroska, Dobrev Klára anyja alapozta meg, aki felbecsülhetetlen titkosszolgálati és egyéb kapcsolatokkal rendelkezett és rendelkezik még ma is
Fotó: MTI/Kovács Attila

Az ETL felügyelőbizottságába 1996-ban, az olajügylet legjövedelmezőbb évében került be a szo­cialisták fő energetikai szakértőjeként ismert Karl Imre és Szűcs ­Erika, a szocialisták országos választmányának akkori tagja is. Szűcs később a Gyurcsány-kormányban vállalt miniszteri tisztséget. Talán még emlékeznek néhányan, ő felelt a szociális és a munkaügyekért. Szűcs a mai napig nem távolodott el a volt miniszterelnöktől, hiszen jelenleg a Demokratikus Koalícióban ügyködik.

Nincs ez másként Karl ­Imrével sem, ő szintén a DK-ban, vagyis Gyurcsány mellett politizál. Karlról egyébként Radnai László, az 1990-es évek alvilágának egyik meghatározó figurája Havas Henrik könyvében úgy nyilatkozott, ő volt a főnök. Azt persze nem tudni, hogy Karl kinek, kiknek tartozott elszámolással. Az ETL kétes ügyletei miatt milliárdos csempészet vádjával indult büntetőeljárásban valamiért az összes érintettet felmentette a bíróság.

A kérdőjelek számát szaporítja persze az is, hogy a szocialista kormányok idején miképp lehetett az állami sportberuházások egyik irányítója az a Keszthelyi Péter, aki az Energol elnökeként is munkálkodott. Ennyi idő elteltével szinte lehetetlen a történtekről valóságos képet alkotni. Az azonban bizonyos: a kilencvenes évek közepétől a Horn-kormány idején folyó olajozás sokak meggazdagodását segítette elő. Számos vállalkozás alakult, több, már meglévő cég felvette tevékenységi körei közé a gépjárműüzemanyag-, valamint a tüzelő- és építőanyag-nagykereskedelmet. A nagyobb olajozásra szakosodott cégek bizonyítottan kapcsolatban álltak egymással, a társaságok vezetői mindent tudtak a konkurensek tevékenységéről, az ipari méreteket öltő bűncselekményekről.

A tisztánlátást talán segítheti, hogy nemrégiben hatalmas hanganyag került a rendőrség kezébe. A felvételeket Portik Tamás, az Energol igazgatója készítette – titokban. Portik szinte betegesen rögzítette üzleti tárgyalásait, magánbeszélgetéseit. Egyebek mellett ennek köszönhető, hogy a több mint két évtizeddel ezelőtt végrehajtott Fenyő-gyilkosság ügye tisztázódhat. Mára elegendő bizonyíték gyűlt össze ahhoz, hogy Portik Tamás és Gyárfás Tamás is a vádlottak padjára ülhessen. Mint ismert, az már korábban kiderült, Fenyő Jánost a szlovák bérgyilkos Jozef Rohác ölte meg, akit ezért már jogerősen el is ítéltek. Azt azonban csak találgatni lehet, hogy mi mindent rejt még a Portik-archívum. A sajtóban felbukkanó felvételrészletek mindenesetre azt vetítik előre, hogy a rendőröknek és a bűnügyi újságíróknak is lesz mivel foglalkozniuk a jövőben.

Legutóbb például a PestiSrácok jóvoltából nyilvánosságra került egy olyan hangfelvétel leirata, amelyben Portik Tamás és volt mentora, cégtársa, Drobilich Gábor beszélgetése olvasható. A téma pedig nem más, mint az 1998-as országgyűlési választásokat beárnyékoló robbantások, amelyeket az elhangzottak szerint éppen az egykori energolos vezető, Dékány István szervezhetett meg. Amint azt a Magyar Nemzet évekkel ezelőtt közölte, egy 1997. augusztusi házkutatás során Dékány feleségének a lakásán találták meg annak az ­offshore cégnek az alapító okiratát, amely a Gyurcsány-féle Fortusban volt tulajdonos. Felvetődik a kérdés: miként fordulhatott ez elő?

De maradjunk a robbantásoknál. Ebben az ügyben azóta sem lát tisztán sem a közvélemény, sem a hatóságok. Az ­1998-as országgyűlési választások előtt és után ismeretlen személyek, ismeretlen okból különböző robbantásos merényleteket hajtottak végre Budapesten: bomba robbant Torgyán József és Szájer József lakásánál, valamint a Fidesz Lendvay utcai székházánál is. A leirat szerint Drobilich Gábor egyértelműen Dékányt nevezi meg mint szervezőt, hozzátéve azt, hogy „a Torgyánon keresztül ment a dolog”. A szóban forgó diskurzus 2005 környékén zajlott le Drobilich és Portik között.

1998. március 17-én robbanás történt a kisgazdapárt elnöke, Torgyán József házánál
Fotó: MTI/Mihádák Zoltán

A Gyárfás Tamás és Portik Tamás közötti beszélgetések leiratai arról tanúskodnak, hogy Portik vélhetően a Drobilichtől kapott információkkal házalt a sportvezetőnél. Mint emlékezetes, Gyárfás elismerte, hogy Portik rajta keresztül akart kapcsolatba kerülni Gyurcsány Ferenccel, akitől politikai védelmet szeretett volna kapni, ám a sportvezető azt állította, nem segédkezett a volt olajbűnözőnek.

Azt nem tudni, hogy Gyárfás igazat mondott-e, az mindenesetre tény: Portik egészen a Gyurcsány-kormány titokminiszteréig, Szilvásy Györgyig jutott, aki arra utasította Laborc Sándort, a polgári elhárítás akkori vezetőjét, hogy találkozzon az alvilági figurával. Mint köztudott, Portik 2008 nyarán kétszer bizonyosan egyeztetett Laborc Sándorral. A találkozókon Laborc és Portik abban állapodott meg, hogy a volt olajbűnöző információkat szerez és kreál vezető fideszes politikusokról. Laborc külön telefont is biztosított a rendszer működtetéséhez. Portik rettegett attól, hogy megbukik Gyurcsány, illetve hogy leváltják a szocialistákat, akik közül – állítása szerint – több politikust is pénzelt.

Egyáltalán nem kizárt, hogy a robbantásokkal összefüggő információkat végül eljuttatta Gyurcsány környezetébe. Egy, a Mandiner.blog.hu-n 2009-ben közzétett nyílt levélben éppen arról írt az ismeretlen, ám egyértelműen a szocialisták belső körei­hez tartozó személy, hogy Gyurcsányék arra készültek, vádalku fejében Roháccsal mondatják ki: a Fidesz rendelte meg a robbantásokat. A Sötétség délben címen futó terjedelmes levél a Heti Válasz korabeli közlése szerint meglehetősen nagy hullámokat vetett és komoly zavart okozott az MSZP felső vezetésében. Az írás miatt induló belső vizsgálatok azonban nem jutottak eredményre. A levél megírásakor Gyurcsány még bizonyosan kormányfő volt, Rohác pedig már magyar börtönben ült, mivel Csehország kiadta őt a sikertelen Seres-merénylet ügyében. Az Aranykéz utcai robbantással és a Fenyő-gyilkossággal pedig csak a 2010-es választás után gyanúsították meg Portikék kivégzőemberét.

Az vitathatatlan, hogy Portik lényegében érintethetetlen volt a szocialista kormányok idején. Egyszer talán az is kiderül, hogy ennek pontosan mi volt az oka. Portik, aki súlyos anyagi problémákkal küzd, mert nem fér hozzá Svájcban tárolt pénzéhez, következetesen tagad. Forrá­saink nem is várnak változást, hiszen, mint azt egybehang­zóan elmondták, Portiknak csak a gyerekei maradtak, az ő életüket pedig semmiképpen nem fogja kockáztatni. Úgy hírlik azonban, hogy a Portik Tamás által rögzített több száz órányi hanganyag miatt többen komolyan aggódnak. A felvételek feldolgozása folyamatban van.

Ki kicsoda?

Szilvásy György: a mai napig Gyurcsány Ferenc volt kormányfő, DK-elnök bizalmasa. Gyurcsány mellett kabinetfőnökként, kancelláriaminiszterként, majd a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszterként is tevékenykedett. Laborc Sándor az ő utasítására vette fel a kapcsolatot Portik Tamással.

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Laborc Sándor: a Szovjetunióban, a KGB-egyetemen végzett, évekig az Információs Hivatal munkatársaként teljesített szolgálatot. A Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának nevezték ki. Közvetlen felettese Szilvásy György titokminiszter volt. Többször egyeztetett Portik Tamással. Számos büntetőeljárás indult ellene, lefokozták. A közelmúltban több DK-s rendezvényen is feltűnt.

Fotó: MTI/Kollányi Péter

Apró Piroska: Gyurcsány Ferenc anyósa. Az exminiszterelnök érdekeltségébe tartozó cégek közül szinte mindegyikben felbukkant. Több állami társaság vezető tisztségviselője, illetve tanácsadója volt. Horn Gyula miniszterelnök kabinetfőnökeként is munkálkodott. Édesapja Apró Antal, az Országgyűlés egykori elnöke, az MSZMP KB tagja. Lánya, Dobrev Klára Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetirodáját vezette, nemrégiben pedig a DK színeiben európai parlamenti képviselő lett.

Fotó: MTI/Ráfael Csaba

Karl Imre: 1989-ben lépett be az MSZP-be, később a párt országgyűlési képviselője, energetikai szakértője volt. Neve az ETL Rt. egyik vezetőjeként híresült el, de a brókerügyben is felbukkant, szerepelt ugyanis Kulcsár Attila VIP-listáján. Megfordult az MVM felügyelőbizottságában is, majd a társaság stratégiai vezérigazgató-helyetteseként dolgozott. Jelenleg a DK-ban politizál.

Szűcs Erika: aktív pártállami munkáját követően részt vett az MSZP megalapításában. Több pénzintézetnél volt vezető tisztviselő. A Rákóczi Bank 2000-es csődjét követően rendőrségi nyomozás indult, őt is visszaélésekkel gyanúsították, ám végül bizonyítékok hiányában megszüntették az ellene folyó eljárást. Az Energol Rt. egyik beszállítója, az ETL Rt. felügyelőbizottságában is tisztséget vállalt. 2008-ban a Gyurcsány-kormány munkaügyi miniszterének nevezték ki. Napjainkban a Gyurcsány-pártot erősíti.

Fotó: MTI/Kovács Attila

Portik Tamás: a tököli fiatalkorúak börtönét is megjárt férfi az éjszakai életben portásként kezdte karrierjét, majd 1994-től a társaság egyik igazgatójaként vett részt az Energol tevékenységében. A kiváló titkos­szolgálati, rendőrségi és MSZP-s kapcsolatokkal is rendelkező Portik jelentős befolyásra tett szert az éjszakai életben. A szocialista kormányzások alatt védelmet élvezett, hatalomban szerette volna tartani Gyurcsány Ferencet, amihez a segítségét is felajánlotta. Mára kiderült, szinte az összes, az 1990-es években végrehajtott leszámolásos bűncselekményben érintett volt. Több büntetőügyben már jogerősen is elítélték.

Fotó: Bach Máté

Drobilich Gábor: a bűnözői életmódra berendezkedett férfi az Energol részvényese volt. Több betöréses ügy fűződik a nevéhez. Portik Tamás mentoraként emlegetik.

Dékány István: 1996 márciusától vett részt az Energol irányításában. A Gyurcsány Ferenc cégbirodalmához tartozó Fortus tulajdonosaként felbukkanó, Dryden nevű offshore cég alapító okirata a feleségénél tartott házkutatásnál került elő.

Keszthelyi Péter: neve az Energol Rt. elnökeként vált ismertté. A szocialista kormányzás idején az állami sportberuházások egyik irányítójaként vállalt szerepet. Szilvásy György, illetve Gyurcsány Ferenc bizalmasának tartják. (MN)