Hableány-katasztrófa: Nincs adatvesztés

Semmi nem tűnt el azokból az elektronikus adatokból, amit a Hab­leány-katasztrófa kapcsán lefoglalt a hatóság. A különleges ügyészi csoport irányításával zajló nyomozás során több mint két terabájtnyi elektronikus bizonyítékot értékelnek, elemeznek, és a megállapítások tükrében rendelnek el újabb nyomozati cselekményt, de csak ha arra szükség van. A Kúria az óvadék intézményét vizsgálná.

2019. 07. 01. 6:10
A hullámsírba küldött Hableány sétahajó roncsát kiemelik a mentőcsapatok a Dunából. Huszonheten meghaltak, egy ember eltűnt. Fotó: Bach Máté
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Hableány néhai matrózának családja megbízásából Magyar György sértetti képviselő korábban már hibának nevezte, hogy május 29-én a hatóság nem foglalta le a tragédiát okozó Viking Sigyn szállodahajót, hanem nyolcórás szemlét követően az útjára engedte. Erre reagálva mondta a BRFK szóvivője, Csécsi Soma, hogy a szemle során minden, a nyomozás sikerének biztosításához kellő adatot, információt beszereztek, lefoglalták a szállodahajó teljes elektronikai, hírközlési rendszerének adatait, a szemle szabályai szerint dokumentálták a hajó orr-részének külső sérüléseit. A Magyar Nemzet úgy tudja, a szakemberek még festékmintákat is vettek a Sigyn sérült orráról, onnan, ahol ütközött a Hableánnyal, és a sétahajó festéke felkenődött a Sigynre.

Emlékezetes: a norvég tulajdonú, svájci zászló alatt hajózó Viking Sigyn az eddigi adatok szerint szabálytalanul próbálta megelőzni a magyar sétahajót, amit utolért, a tatjának csapódva maga alá gyűrte, és a víz alatt kétszer megforgatva, hét másodperc alatt elsüllyesztette.

Magyar György a hét végén a nyomozás kapitális hibájának tartva arról beszélt, hogy a Sigyn feketedobozának tartalmát nem a rendőrség, hanem szerinte szabályellenesen a legénység mentette le adathordozóra, valamint hogy a hatóságoknak átadott pendrive-ot aztán csak 13 nap múlva egy informatikai szakértő nyitotta meg. Az ügyvéd szerint a baleset körülményeinek tisztázása szempontjából kulcsfontossá­gúak lehettek volna a Viking Sigyn mögött haladó testvérhajó feketedobozának adatai is, ezeket azonban be sem kérték, így az információk három nap után törlődtek.

A BRFK hatvanfős, különleges nyomozócsoportjának munkáját öt ügyészből álló különleges csoport koordinálja. A Hableány tragédiáját vizsgálók azonban semmilyen módon nem kívánják kommentálni – a sajtóban pedig különösen nem – a sértetti képviselő véleményét. Lapunk úgy tudja, a nyomozás sikerét adatvesztés nem veszélyezteti, valamennyi bizonyíték, információ, elektronikus adat a rendelkezésre áll a történtek teljes körű kivizsgálásához, a büntetőeljárás sikeres lefolytatásához. A Sigyn-adatokat tartalmazó pendrive-ot akkor kezdték el értékelni, amikor az sorra került a nyomozási rendben.

Minden bizonyíték a nyomozócsoport rendelkezésére áll
Fotó: Bach Máté

Az adatok kimentése a nyomozók és igazságügyi szakértő jelenlétében történt, a hajó illetékese önként adta át az összes adatot, a hatósági emberek pedig ellenőrizték a folyamatot, és jegyzőkönyvileg igazolták, valamennyi adatot rögzítették, és a hatóság lefoglalta azt.

A tragédia után a Viking Sigynt követve érkezett a Margit hídhoz a testvérhajó, a Viking Ingvi, amely megállás és segítségnyújtás nélkül továbbhajózott. Ennek a hajónak a feketedobozáról beszélt Magyar György. Az Ingvinél az elszámoltatás azonban csak akkor kerülhet szóba, ha bebizonyosodik, hogy a személyzete látta, amint a Sigyn letarolja a Hableányt. Ezt jelenleg is vizsgálják.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról beszélt a Sigyn kapitányának 15 millió forintos óvadék ellenében történt szabadlábra helyezése kapcsán, hogy a Kúriának foglalkoznia kell az óvadék megállapításának gyakorlatával.

Az elnökhelyettes úgy fogalmazott: „A bírósági jogalkalmazás egységére, helyes irányú gyakorlatára kell a Kúriának vigyáznia”, a feltételes szabadságra bocsátásra is nagyobb figyelmet kell fordítani a jövőben, mert „automatizmussá kezd válni”.

Hangsúlyozta: a feltételes szabadságra bocsátás nem alanyi joga az elítéltnek, hanem törvényi lehetőség arra az esetre, ha az elítélt megbánta tettét és a szabadulásra felkészült, vagyis a társadalomra már nem jelent veszélyt.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.