Jönnek a szakképzési kollégiumok

Szakkollégiumi rendszert építenek ki a szakképzésben, könnyítik a nyugdíj melletti munkavállalás feltételeit, gyorstalpaló képzéseket kaphatnak a mérnökök, a középiskolás diákok pedig fakultatív tárgyként egy-egy egyetemi kurzust is felvehetnének — többek közt ilyen újdonságok is kiderülnek a kormány által elfogadott szakképzési stratégiából, amelyet a napokban tett közzé a szaktárca.

A következő három évben 150-200 milliárd forintot fordíthatnak az ipar igényeinek kielégítésére Fotó: Havran Zoltán

Nyilvánosságra hozta a Szakképzés 4.0 elnevezésű stratégiát az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A március végén a kormány által is elfogadott reformcsomag legfőbb célja, hogy gyakorlatiasabbá, vonzóbbá váljon a szakképzés, és jobban kiszolgálja az ipar igényeit. A stratégia szerint a következő három évben 150-200 milliárd forintot lehet a szakképzés fejlesztésére fordítani. A dokumentum szerint a gazdaságnak elsősorban mérnökökre, informatikusokra és természettudományos végzettségű szakemberekre van szüksége, ezért kiemelt cél, hogy a felsőoktatásba jelentkező diákok negyven százaléka ilyen jellegű képzésekre jelentkezzen.

– Az elmúlt években már komoly előrelépés történt ennek kapcsán: míg 2012-ben a felsőoktatásba jelentkezőknek csupán 22 százaléka választott ilyen irányú képzéseket, addig 2018-ban ez az arány elérte a 29 százalékot – olvasható az anyagban, amely az intézményrendszer már ismert átalakításán túl (például szakgimnáziumok technikummá alakítása) sok más újdonsággal is szolgál.

A tervezett intézkedések között szerepel, hogy a szakképzésben dolgozóknak önálló életpályamodellt alakítsanak ki, speciális foglalkoztatási és bérezési feltételekkel. Felhívták a figyelmet arra, hogy a szakoktatói gárda nemcsak vészesen öregszik, de döntő többségének nincs vállalati munkatapasztalata, ezért nem tud megfelelően alkalmazkodni a képzés az ipar folyton változó elvárásaihoz.

A helyzet orvoslására bevezetnének olyan rövid idejű, mindössze néhány alkalmat igénybe vevő képzéseket, amelyek mérnököket, közgazdászokat és más szakembereket alkalmassá tesznek arra, hogy a középfokú képzésben oktassanak. Ők a nemzetközi tantárgyak, órák egy részét akár idegen nyelven is tarthatnák. A tervek szerint ötszáz mérnököt és más céges szakembert vonnának be óraadóként, és lehetővé tennék, hogy ha a mérnökök pedagógiai kreditekkel egészítik ki a tanulmányaikat, akkor két diplomát kapjanak. A szakmai tárgyakat tanító pedagógusok közül pedig ezer fő vállalati továbbképzésen vehetne részt. Célként tűzik ki azt is, hogy minden szakképzési centrumban alkalmazzanak egy kapcsolati munkatársat, aki teljes munkaidőben az iskolai, vállalati kapcsolatokat gondozza.

Visszahívnák a nyugdíjas pedagógusokat is. Ennek kapcsán a stratégia emlékeztet, hogy a versenyszférában sikerült enyhíteni a munkaerőhiányt a nyugdíj melletti munkavégzés feltételeinek javításával: a munkaadók nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, a munkavállalótól pedig csak 15 százalék szja-t vonnak le. A szakmai tanárok esetén viszont a szabályozás nem teszi lehetővé a munkavállalást ezekkel a kedvező feltételekkel. Ezt a jogi korlátot a lehető leggyorsabban fel kell oldani – áll a dokumentumban, amely szerint a duális gyakorlati képzést folytató gazdasági szereplők is támogatást kapnak.

A következő három évben 150-200 milliárd forintot fordíthatnak az ipar igényeinek kielégítésére
Fotó: Havran Zoltán

A kormány szorosabban összefűzné a szakképzést a felsőoktatással is. Ennek érdekében minden technikum esetében ki fognak jelölni egy régióbeli partner egyetemet, amely szakirányú képzést nyújt és rendszeresen egyeztet a szakképző iskolával. Az egyetem időről időre tanárokat küldene a technikumokba vendégelőadóként, a középiskolásoknak pedig osztályfőnöki, szaktanári vezetéssel rendszeresen látogatásokat szerveznének az egyetemi innovációs központokba. A stratégia felveti továbbá, hogy egy-egy egyetemi kurzust, így például a robotika oktatását középiskolai fakultatív tárgyként is felvehetnének a diákok, majd később az egyetemre bejutva elismernék a tárgy teljesítését. Maga a kurzus kihelyezhető a középiskolába, de adott esetben lehet az egyetemen is, ahová be-járnak a középiskolai diákok, megismerkedve az egyetemi miliővel – írja a dokumentum.

Újdonság lesz a digitális közösségi alkotóműhelyek létrehozása is. Ezek olyan központok lesznek, ahol a diákok megismerhetik és kipróbálhatják a legkorszerűbb technológiákat: a

3D-nyomtatást, a lézervágást vagy éppen a CNC-megmunkálást. A központok elsősorban az általános iskolák 6–7. évfolyamos tanulóinak élményszerű pályaorientációját szolgálnák, mivel a szakképzés ma még mindig nem elég népszerű, sőt mint írják, a legtöbb általános iskolai tanár is azt tekinti sikernek, ha diákja hagyományos gimnáziumba iratkozik be.

A stratégia szerint a leghátrányosabb helyzetű járások szegény sorsú diákjai körében azzal is lehetne csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyást (ez jelenleg 12 százalék), ha a felsőoktatáshoz hasonlóan szakkollégiumi rendszert építenének ki. A szakképzési szakkollégiumok elsősorban az előadó-művészet vagy a képzőművészet területén jó képességű, a sportban jó eredményeket elérő, valamint a tantárgyi és szakmai tanulmányokban kiemelkedő diákokat karolnák fel, várhatóan ötszáz főt. A leendő kollégiumok helyszínéül Komlót, Nagykanizsát, Szerencset, Mátészalkát és Berettyóújfalut javasolja a stratégia.

Az intézkedések jogszabályi kereteit rögzítő új szakképzési törvény várhatóan jövő januárban lép hatályba. Fontos azonban, hogy a tervezett reformok nagy része csak hosszabb távon valósulhat meg, tehát nem arról van szó, hogy a változások mindegyike azonnal elkezdődik.