Jönnek a szakképzési kollégiumok

Szakkollégiumi rendszert építenek ki a szakképzésben, könnyítik a nyugdíj melletti munkavállalás feltételeit, gyorstalpaló képzéseket kaphatnak a mérnökök, a középiskolás diákok pedig fakultatív tárgyként egy-egy egyetemi kurzust is felvehetnének — többek közt ilyen újdonságok is kiderülnek a kormány által elfogadott szakképzési stratégiából, amelyet a napokban tett közzé a szaktárca.

A következő három évben 150-200 milliárd forintot fordíthatnak az ipar igényeinek kielégítésére Fotó: Havran Zoltán

Visszahívnák a nyugdíjas pedagógusokat is. Ennek kapcsán a stratégia emlékeztet, hogy a versenyszférában sikerült enyhíteni a munkaerőhiányt a nyugdíj melletti munkavégzés feltételeinek javításával: a munkaadók nem fizetnek szociális hozzájárulási adót, a munkavállalótól pedig csak 15 százalék szja-t vonnak le. A szakmai tanárok esetén viszont a szabályozás nem teszi lehetővé a munkavállalást ezekkel a kedvező feltételekkel. Ezt a jogi korlátot a lehető leggyorsabban fel kell oldani – áll a dokumentumban, amely szerint a duális gyakorlati képzést folytató gazdasági szereplők is támogatást kapnak.

A következő három évben 150-200 milliárd forintot fordíthatnak az ipar igényeinek kielégítésére
Fotó: Havran Zoltán

A kormány szorosabban összefűzné a szakképzést a felsőoktatással is. Ennek érdekében minden technikum esetében ki fognak jelölni egy régióbeli partner egyetemet, amely szakirányú képzést nyújt és rendszeresen egyeztet a szakképző iskolával. Az egyetem időről időre tanárokat küldene a technikumokba vendégelőadóként, a középiskolásoknak pedig osztályfőnöki, szaktanári vezetéssel rendszeresen látogatásokat szerveznének az egyetemi innovációs központokba. A stratégia felveti továbbá, hogy egy-egy egyetemi kurzust, így például a robotika oktatását középiskolai fakultatív tárgyként is felvehetnének a diákok, majd később az egyetemre bejutva elismernék a tárgy teljesítését. Maga a kurzus kihelyezhető a középiskolába, de adott esetben lehet az egyetemen is, ahová be-járnak a középiskolai diákok, megismerkedve az egyetemi miliővel – írja a dokumentum.

Újdonság lesz a digitális közösségi alkotóműhelyek létrehozása is. Ezek olyan központok lesznek, ahol a diákok megismerhetik és kipróbálhatják a legkorszerűbb technológiákat: a

3D-nyomtatást, a lézervágást vagy éppen a CNC-megmunkálást. A központok elsősorban az általános iskolák 6–7. évfolyamos tanulóinak élményszerű pályaorientációját szolgálnák, mivel a szakképzés ma még mindig nem elég népszerű, sőt mint írják, a legtöbb általános iskolai tanár is azt tekinti sikernek, ha diákja hagyományos gimnáziumba iratkozik be.

A stratégia szerint a leghátrányosabb helyzetű járások szegény sorsú diákjai körében azzal is lehetne csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyást (ez jelenleg 12 százalék), ha a felsőoktatáshoz hasonlóan szakkollégiumi rendszert építenének ki. A szakképzési szakkollégiumok elsősorban az előadó-művészet vagy a képzőművészet területén jó képességű, a sportban jó eredményeket elérő, valamint a tantárgyi és szakmai tanulmányokban kiemelkedő diákokat karolnák fel, várhatóan ötszáz főt. A leendő kollégiumok helyszínéül Komlót, Nagykanizsát, Szerencset, Mátészalkát és Berettyóújfalut javasolja a stratégia.

Az intézkedések jogszabályi kereteit rögzítő új szakképzési törvény várhatóan jövő januárban lép hatályba. Fontos azonban, hogy a tervezett reformok nagy része csak hosszabb távon valósulhat meg, tehát nem arról van szó, hogy a változások mindegyike azonnal elkezdődik.