Fizikából is elkészültek a 2020-as Nemzeti alaptanterv (NAT) szerint átdolgozott tankönyvek. Az Egri Sándor, Horányi Gábor és Simon Péter által jegyzett, kilencedikeseknek szóló új kötet előtérbe helyezi a tanulói aktivitást, a megfigyeléseket, az anyaggyűjtést és a kísérletezéseket. Az órákon ezentúl gyakran előkerülhet a mobiltelefon is mint mérőeszköz.
– Az új NAT egyik fontos célkitűzése, hogy közelebb hozza a természettudományokat és a fizikát a diákokhoz. Ennek érdekében változott a tananyag: számos esetben olyan gyakorlati alkalmazások kerültek a tanítás középpontjába, amelyekkel a tanulók gyakran találkoznak a hétköznapjaikban, a környezetükben, a filmekben vagy a hírekben. Érdemes kiemelni például az atomenergiáról szóló fejezetet. Ennek feldolgozásakor előkerülhet a Pakson már működő és most épülő erőmű, a fukusimai baleset vagy a HBO által készített díjnyertes sorozat a csernobili katasztrófáról – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Egri Sándor tankönyvszerző, aki az Oktatás 2030 Tanulástudományi Kutatócsoport tagjaként a kerettanterv kidolgozásában is részt vett.
Rámutatott, hogy a tapasztalatok szerint a diákok jelentős része rosszul értelmezi a fizikai mennyiségek képletekre alapuló definícióit, gyakran félreérti a formulák jelentését. Az új könyv ezért kevésbé elvont: több benne a magyarázat, a kiegészítő szöveg és kevesebb a képlet. A számolási eljárások helyett több a megértést és lényeglátást fogalmi szinten segítő gondolatmenet, érvelés.
Egri Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tankönyv szövege jóval gazdagabb és bőségesebb, mint az elsajátítandó minimum, tehát nem kell a hagyományos értelemben mindent megtanulni. A sok összefüggő szöveg inkább a pontosabb, árnyaltabb megértést szolgálja, az olvasmányos kiegészítő anyagok pedig lehetőséget adnak az egyéni képességek figyelembevételére, támogatják az otthoni, önálló tanulást is.
– A XXI. században a gyorsan változó társadalmi és technikai környezet megköveteli a tanulás és tanítás átalakulását is. A fizikaórákon is meg kell jelenniük az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásoknak. Ezért a kerettantervvel összhangban szerepel a könyvben például az éghajlatváltozás fizikai hátterének alapos bemutatása, az energiatermelés és a környezetszennyezés kapcsolatának megvilágítása vagy az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretanyag is – folytatta a szakértő, hozzátéve: a technológiai fejlődésről például a napkollektorok, a napelemek, a gépjárművek hajtása, illetve a hőszigetelés korszerű lehetőségeinek (passzív ház) bemutatása révén számolnak be a könyvben. Az anyagrészek az integrált oktatást is lehetővé teszik, a leckék egy része azonban megtartotta a hagyományos felépítést.
