Az emlegetett törvénymódosítás keretében az Európai Gazdasági Térségen kívül eső államok egyetemei, így a Soros György alapította CEU esetében is kötelezővé tették, hogy a származási állam – jelen esetben New York állam – nemzetközi szerződést kössön Magyarországgal, illetve az intézmény a származási országban is nyújtson képzést.
A Soros-egyetem ügye – és az államközi szerződés hiánya – nemzetközi figyelmet is kapott. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma csalódottságát fejezte ki a döntés miatt. Utóbbit Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár tévedéseken alapuló sajtóközleménynek nevezte.
A jelenleg is tartó bírósági ügyet az Európai Bizottság kezdeményezte Magyarországgal szemben, még 2017 végén, mondván: a felsőoktatási törvényeknek letelepedési szabadságot kell biztosítani. Az egyik szószóló az Európai Néppárt parlamenti frakcióvezetője, Manfred Weber volt, aki később a Fidesz néppárti tagságának ügyébe is bevonta a CEU-kérdést, és önkényesen feltételül szabta, hogy az egyetem ügyének rendezése esetén maradhat teljes jogú néppárti tag a magyar kormánypárt.
A főtanácsnoki vélemény egyébiránt nem kötelező az Európai Bíróság majdani ítéletére nézve, csak iránymutatásként szolgálhat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!