Nemcsak a középiskolások utazhatnak ingyenes nyelvi kurzusokra a következő tanévtől, lapunk információi szerint az intézkedést a felsőoktatás egyes területeire is kiterjesztenék, sőt a pedagógusok is élhetnének a külföldi utazások lehetőségével. Orbán Viktor miniszterelnök a februári évértékelő beszédében jelentette be, hogy a 2020/21-es tanévtől minden 9. és 11. évfolyamos tanuló a kormány költségén vehet részt külföldi nyelvtanfolyamon. Az már a bejelentéskor kiderült, hogy az intézkedés nem önmagában áll, hanem egy átfogó nyelvoktatási stratégia része.
– A minisztérium dolgozik az idegennyelv-tudás fejlesztéséről szóló további intézkedéseken. A javaslatok közül kiemelhető, hogy a középiskolások külföldi tanulmányútjaiba, illetve a hazai továbbképzésekbe várhatóan apedagógusok és a nyelvi szakokon a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók is bekapcsolódhatnának – közölte a reform további elemeit firtató kérdésünkre tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi).
Hogy a hallgatók és a tanárok mikortól, milyen feltételekkel utazhatnának, azt még most dolgozzák ki, egyelőre annyit tudni, hogy a 9. és 11. évfolyamos diákok utaztatása 140 ezer főt érint, és 90 milliárd forintos költséget jelent az államnak. A tanulók a kurzus ideje alatt családoknál laknának, a résztvevőknek sem az ellátásért, sem az útiköltségért nem kell majd fizetniük.

Fotó: 123RF
A kormány a nyelvtudás javításában az ország versenyképességének kulcsát látja, nem véletlen, hogy már tavaly felkérte a minisztériumokat konkrét intézkedések kidolgozására. A tervek között szerepel például az anyanyelvi idegennyelv-tanárok alkalmazásának ösztönzése, a nyelvtanulási diákhitel bevezetése, sőt a külföldi filmek feliratozásának előtérbe helyezése is. Ugyanezt a célt szolgálja az ingyenes nyelvvizsgázás lehetősége is: tavaly óta a kormány minden 35 év alatti fiatalnak megtéríti a sikeres középfokú nyelvvizsga díját.
Némi javulás már most is látható, hisz tavaly négyezerrel többen tettek nyelvvizsgát, mint a megelőző esztendőben, Kásler Miklós miniszter pedig nemrég arról beszélt: 2017-ben Magyarországon az emberek 45 százaléka beszélt egy idegen nyelvet a saját bevallása szerint, míg tíz évvel korábban ez az arány mindössze 25 százalék volt.