Leállíthatja a T. Ház a börtönbizniszt

Tizenkétezer eljárás van folyamatban az állítólagos rossz börtönkörülmények miatt, és a magyar állam már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a nekik kedvező döntések eredményeként. Többek között négy olaszliszkai lincselő és a battonyai rémként ismert gyilkos is így jutott jelentős összeghez. Ha az Országgyűlés kedden elfogadja az előterjesztést, június ­közepéig felfüggeszthetik a kifizetéseket a bűnözőknek. A témában tartott nemzeti konzultáció eredménye alapján pedig újraszabályozhatják magát a kártérítési gyakorlatot.

A rács mögött élőket a magukat civil szervezetnek mondó csoportok biztatják a perindításra Fotó: Kurucz Árpád

Az Országgyűlés várhatóan jövő kedden hoz határozatot a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos törvényjavaslatról. Az igazságügyi tárca hétfőn benyújtott előterjesztése értelmében június 15-ig azonnali hatállyal felfüggesztik a kifizetéseket a bűnözőknek, és a határidőig a témában tartott nemzeti konzultáció eredménye alapján újraszabályozzák az eddigi kártalanítási gyakorlatot.

A parlament törvényalkotási bizottsága tegnap elfogadott egy módosítást a törvénytervezethez, amely szerint a büntetés-végrehajtási bíró által megállapított kártalanítás kifizetésének hatvannapos határidejébe nem számítana bele a kifizetés felfüggesztésének időtartama.

Mint ismert, a kezdeményezést és az új nemzeti ­konzultációt az ellenzék hevesen támadta, például Vadai Ágnes, a DK alelnöke azt hangoztatta, a börtönzsúfoltsági kártalanításokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetéséről szóló javaslat az elítélteket engedné vissza a társadalomba.

A rács mögött élőket a magukat civil szervezetnek mondó csoportok biztatják a perindításra
Fotó: Kurucz Árpád

Ezt a véleményt Boros Bánk Levente, a Médianéző Központ igazgatója az M1 aktuális csatorna tegnapi adásában rio­gatásnak nevezte. Szavai szerint a DK azért tesz ilyen megjegyzéseket a kormánypártok konstruktív javaslataira, mert szeretné elterelni a figyelmet a valódi problémákról.

– A baloldal a börtönbiznisz oldalán áll, falaznak a börtönbiznisznek és az azon nyerészkedő baloldali ügyvédeknek, a Soros-szervezeteknek és a bűnözőknek – jelentette ki Budai Gyula, a Fidesz országgyűlési képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján.

A politikus kifejtette: a baloldali pártok egyike sem szavazta meg, hogy az Ország­gyűlés egyáltalán napirendre vegye a börtönzsúfoltságra hivatkozó kártalanítások leállításával kapcsolatos kormány-előterjesztést. – Az ellenzéki szónokok a csütörtöki parlamenti vitában is egyenes beszéd helyett félrebeszéltek, és nem a valóságról mondtak véleményt – fogalmazott.

Budai Gyula hangsúlyozta: a milliárdos iparággá vált börtönbizniszen nemcsak a bűnözők, hanem a Soros-hálózathoz és a baloldalhoz tartozó ügyvédek is gazdagodtak. Példaként említette Magyar Györgyöt. A kormánypárti képviselő mindezt a joggal való gátlástalan és üzletszerű visszaélésnek nevezte, s reményét fejezte ki, hogy a márciusban induló nemzeti konzultáción minél többen mondanak majd véleményt a börtönbiznisszel kapcsolatban.

A börtönbiznisz volumenét mutatja, hogy 12 ezer eljárás van folyamatban, amelyeket az állítólagos rossz börtönkörülmények miatt indítottak jelenlegi vagy korábbi elítéltek. Már több mint tízmilliárd forint kártérítést fizetett ki bűnözőknek a magyar állam a döntések eredményeként.

Mások mellett négy olaszliszkai lincselő, Szögi Lajos tanár gyilkosai nyertek ilyen pereket, kettőjüknek összesen csaknem tízmilliót ítéltek, s az indokok között szerepelt, hogy nem süt be rendesen a nap a cellába. A battonyai rémként elhíresült szadista gyilkosnak is járt két és fél millió forint, s a legnagyobb összeget, összesen 45 millió forintot szintén gyilkosoknak – id. Burka Ferencnek és fiának – ítéltek meg.

Kerüljenek szabadlábra?

Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a kormány Facebook-oldalán tegnap közzétett videóban ismertette a nemzeti konzultáció harmadik kérdéskörét. Völner Pál arról tájékoztatott, hogy az emberek arról is elmondhatják a véleményüket, szerintük szabad-e engedni, hogy büntetésük letelte előtt szabadlábra kerülhessenek olyanok, akik mások életére törtek. A miniszterhelyettes emlékeztetett: vannak olyanok, akik szerint a válasz erre a kérdésre igen, sőt egyes aktivistacsoportok a lehető legrövidebb büntetés mellett érvelnek. A képviselő felidézte azt a győri esetet, amikor két kiskorú gyermeke életét oltotta ki egy férfi, aki a bíróság döntése értelmében hamarabb szabadulhatott börtönbüntetéséből.

Leleplezett Soros-bírók

A Magyar Helsinki Bizottságnak és a hasonló, Soros György által finanszírozott jogvédő szervezetek közreműködéséhez köthető a börtönbiznisz felfutása. Bár a jogvédő NGO-k befolyásgyakorlása az Európai Uniói igazságszolgáltatására korábban is ismert volt, az ENSZ egyik külső tanácsadó szervezetének tanulmánya az eddig feltételezettnél is mélyebb összefonódást tárt fel a liberális jogvédők és az ilyen ügyekben eljáró Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) között, és ebben az összefonódásban meghatározó a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány szerepe. Az NGO-k és az EJEB bírái 2009–2019 című tanulmány vezető szerzője, Grégor Puppinckkel – aki a European Center for Law and Justice nevű tanácsadó szervezet vezetője – a Mandinernek a napokban adott interjújában arról beszélt, eddig 22 olyan esetre bukkantak, amelynek kapcsán kimutatható volt a szoros együttműködés egy bíró és valamely NGO között. – A 22 azonosított bíróból 18 közvetlenül érintett, vagyis olyan ügyekben járt el, amelyekben az őket korábban alkalmazó NGO is érintett volt. Ez pedig nem csupán morális, hanem már összeférhetetlenségi kérdés – fejtette ki Puppinck, aki az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet vallásszabadsággal foglalkozó szakértői tanácsának is tagja. A 22 említett bíró közül 14 egyébként az EJEB-karrierjét megelőzően soha nem ült bírói pulpituson. Puppinck arról is beszámolt, hogy eddig hét olyan NGO-t azonosítottak, amely bírót delegált az EJEB-hez. Az NGO-k az EJEB előtt jórészt olyan stratégiai fontosságú ügyekben járnak el, amelyek precedenst teremthetnek: leggyakrabban a véleménynyilvánítás szabadságával, a menedékjoggal, az LMBT-jogokkal, a fogvatartási körülményekkel és a kisebbségi jogokkal kapcsolatban.