Most kezdődik a jogállamisági csata

Kondicionalitásrendelet, hetes cikkely, jelentések, tényfeltáró misszió: hazánk szempontjából igazi jogállamisági dömping következik ősszel Brüsszelben. Cikkünkben sorra vesszük, hogy az elmúlt hónapokban milyen események tematizálták a magyar–uniós kapcsolatokat, s a jövő évi magyarországi választások közeledtével melyek lehetnek azok a fejlemények, amelyekkel kísérletet tehetnek a voksolás kimenetelének alakítására. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentéscsomagja például épp akkor kerülhet az illetékes miniszteri tanács elé, amikor itthon véget ér az ellenzéki előválasztás.

A jövő évi magyarországi parlamenti választások közeledtével a jogállamisági ügyek súlya is egyre növekszik majd Brüsszelben, Strasbourgban és Luxembourgban. Ősszel az unióban a hetes cikkely szerinti eljárás és a friss jogállamisági jelentések tartalma is újból terítékre kerül, de hazai szempontból mégis az Európai Unió Bíróságának a jogállamisági feltételeket az uniós forrásokhoz rendelő, úgynevezett kondicionalitásrendeletről szóló ítélete lehet kulcsfontosságú.

Gigászi pénzösszeg

Emlékezetes, múlt év végén a kérdés lengyel és magyar költségvetési vétóhoz is vezetett: Varsó és Budapest úgy ítélte meg, hogy a baloldali többségű Európai Parlament nyomásgyakorlására az unió felrúgná az állam- és kormányfők nyári egyezségét a hétéves keretköltségvetésről és járványalapról, valamint az azokhoz rendelendő feltételrendszerről. A gigászi, 1800 milliárd eurós pénzügyi csomag vétóját végül a német EU-elnökség közvetítőszerepével, a tavaly decemberi EU-csúcson orvosolták. Ekkor az országvezetők többek között rögzítették, hogy

a források lehetséges elvonása csak az EU pénzügyi érdekeinek összefüggésében valósulhat meg, tehát ideológiai nézetkülönbségek (migráció, családpolitika) nem jelenthetik pénzügyi szankciók alapját.

Az uniós csúcsszerv, az Európai Tanács ezenfelül annak a lehetőségét is megteremtette, hogy a kritikus országok az Európai Unió Bíróságára vigyék a kondicionalitásrendeletet: ezt Magyarország és Lengyelország idén márciusban tette meg, azzal érvelve, hogy a január elsejével hatályos jogállamisági rendelet így sem fér össze az uniós szerződésekkel.

fekete bárányok

Az ügyben október 11–12-én lesz az ütközet, amikor is a luxembourgi testület tárgyalja a keresetet. Az Európai Parlament (EP) nyomására egyébként gyorsított eljárásban – még idén – ítélkeznek a magyar–lengyel ügyben. Az EP a folyamatban lévő jogvita ellenére az utóbbi fél évben is következetesen állította, hogy alkalmazni kellene a jogállamisági rendeletet, uniós forrásokat vonva el a fekete bárány tagállamoktól. A strasbourgi székhelyű testület a „késlekedés” miatt perrel is megfenyegette a szerződések felett őrködő Európai Bizottságot. Általában Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Csehország kerül szóba szankcionálandó országokként, ám

Johannes Hahn költségvetési biztos egy nyár eleji strasbourgi sajtótájékoztatóján kilencre (!) becsülte az eljárással sújtható EU-államok számát.

A Strasbourgban ülésező, balliberális többségű parlament nyomására ítélkeznek gyorsított eljárásban a lengyel és a magyar ügyben
Fotó: AFP/Frederick Florin

Az sem titok, hogy a jogállamisági mechanizmus gyorsításakor kifejezetten szempont a jövő évi magyarországi választás: az ellenzéki pártok és brüsszeli szövetségeseik nyíltan beszélnek erről. A zöldpárti Daniel Freund egy júniusi EP-vitában, illetve azt követően egy Facebook-bejegyzésében is azzal érvelt, hogy csak a jogállamisági mechanizmussal biztosítható a szabad és igazságos magyarországi voksolás. Jogállamisági ügyben az ellenzék fő hangja általában a momentumos Cseh Katalin, aki az EP részéről maga is a tárgyalódelegáció tagja volt a „jogállamisági” feltételek kidolgozásánál. Cseh három uniós parlamenti kollégájával „független” jogászoktól berendelte a Magyarország ellen indítandó mechanizmus jogi érvelését, a felszólítólevelet, amelyet júliusban az „elvégeztük a munkát az Európai Bizottság helyett” szlogennel mutattak be Strasbourgban.

nem tartotta be az ígéretét

Kétséges, hogy a mutatvány hatna a saját jogi szolgálattal működő Európai Bizottságra, pedig aligha szorul bemutatásra, hogy a Momentum európai parlamenti képviselői szoros viszonyt ápolnak a saját európai pártcsaládjukhoz tartozó bizottsági alelnökkel, Věra Jourovával. A cseh biztos – függetlenül az uniós bíróság még nem ismert ítéletétől – már júniusban kijelentette, hogy az év végén jogállamisági eljárások indulnak egyes tagállamok ellen. Bő két héttel ezen kijelentés után már a gyermekvédelmi törvényt kritizálta, az Általános Ügyek Tanácsának június végi, luxembourgi ülésén pedig amellett érvelt, hogy a Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni hetes cikkely szerinti eljárásokat folytatni kell. Noha Luxembourgban megint csak nem sikerült lépni a lassan három éve tartó folyamatban, ősszel a szlovén EU-elnökség újabb meghallgatást tarthat a hetes cikkely égisze alatt. Ezzel szinte egy időben, az Általános Ügyek Tanácsának októberi ülésén pedig napirendre kerülhet a legfrissebb, Magyarországgal szemben ismét kritikus jogállamisági jelentéscsomag. Az alig több, mint két hete bemutatott dokumentumot Věra Jourová és Didier Reynders biztosok neve fémjelzi: utóbbi belga biztos információink szerint korábban

kifejezetten szavát adta a magyar kormánynak arra, hogy a 2021-es magyar jelentés objektív megállapításokat tartalmaz majd. Látva az arra érkezett hazai reakciókat, a biztos nem tartotta be az ígéretét.

Brüsszeliták a kampányban

Kormányzati forrásaink szerint az őszi brüsszeli jogállamisági dömpingnél – rendelet, hetes cikkely, jelentések – is fontosabb lehet azok belpolitikai visszhangja: a jelentéscsomag például pontosan akkor kerülhet az illetékes miniszteri tanács elé, amikor Magyarországon véget ér az ellenzéki előválasztás. Azt pedig nem kell túlságosan részletezni, hogy a Brüsszelben és Strasbourgban hangoztatott, mindenkori jogállamisági aggályok az ellenzéknek szolgáltathatnak muníciót a választásokra. Ráadásul a párhuzamosan zajló folyamatokban – ahogy arra Varga Judit igazságügyi miniszter korábban figyelmeztetett – egymásra utalgatnak: a jelentésben a hetes cikkelyre, a jogállamisági eljárásban pedig a jelentésre. Azzal is érdemes már most számolni, hogy a kormánnyal kritikus EP-képviselők magyarországi utakat is tesznek majd a kampányidőszakban: az EP magyarországi jogállamisági missziója például ugyancsak ősszel, már szeptemberben esedékes. Egyébként már a júliusi Pride felvonulásra is szép számmal érkeztek liberális európai parlamenti képviselők Budapestre.

Věra Jourová (balra) és Ursula von der Leyen
Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger

Végeláthatatlan tematika

Említettük, hogy a jogállamisági eljárás az EU pénzügyi érdekeinek védelmében alkalmazható, emiatt – ahogy Jourová alelnök is jelezte korábban – például a vihart kavart gyermekvédelmi törvény nyomán Brüsszel nem is élesíthetné. A kritizált témák sora mindenesetre végeláthatatlannak tűnik: az Európai Parlament csak az utóbbi években tucatszám rendezett vitát Magyarországot érintő témákban: júliusban épp a pedofília elleni szabályozás, idén tavasszal a magyar sajtószabadság állapota, a koronavírus-járvány kezdetén pedig a magyarországi védekezésről szóló törvény szolgált témául.

A gyermekvédelmi törvény – a frissen indított kötelezettségszegési eljárás miatt – valószínűleg ősszel is téma lesz uniós berkekben, de megoldásra vár a magyar helyreállítási terv elfogadása is: az Európai Bizottság ennek értékelését legkorábban szeptember 30-ig végezheti el.

Érvelésük szerint a pedofília elleni szabályozásnak semmi köze a Magyarországnak juttatandó helyreállítási pénzek késleltetésétől, amit a kormány következetesen cáfol, mondván: Ursula von der Leyen lényegében a törvény kihirdetését követően lépett vissza a budapesti úttól, a szakmai terv nyilvános és hivatalos felkarolásától. Reynders biztos ráadásul a HVG-nek is „megfoghatatlan” és Lengyelország esetében például már unalomig járatott érveket hozott fel a magyar terv elfogadásának feltételeként: az antikorrupció hatékonyabbá tételét és az igazságügyi reformot. Árulkodó: Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség uniós fejlesztésekért felelős államtitkára egy friss lapinterjúban arról beszélt, hogy a bizottsággal való tárgyalásokon szóba sem került az igazságügyi reform mint feltétel – Reynders nyilatkozata egyéni akció, politikai szerepfelvétel volt, vagy a HVG értelmezte félre szándékosan a biztos szavait.

ERŐS MONDATOK

Orbán Viktor miniszterelnök: Világok harca következik, de nyerni fogunk.

Mark Rutte holland kormányfő Magyarországról: Térdre kell kényszerítenünk őket!

Varga Judit igazságügyi miniszter: A brüsszeli kottából mi nem játszunk.

Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter: Hallgassák meg Közép-Európát is!

Ursula von der Leyen, az EB elnöke: A magyar törvény szégyenletes.

Věra Jourová bizottsági alelnök: Igenis beteg a magyar demokrácia!

Katarina Barley EP-alelnök: Ki kell éheztetni Lengyelországot és Magyarországot.

Helena Dalli uniós biztos: A melegjogoknak uniós jogoknak kell lenniük.

Hidvéghi Balázs EP-képviselő: Magyarországon mindenki úgy él, ahogy akar.

Kosma Złotowski EP-képviselő: Ez a lengyel és magyar ellenzék műve.