Februárban nagy visszhangot kapott az a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslat, amelynek egyik paragrafusa értelmében az anyakönyvi kivonatba ezentúl a kromoszóma alapján meghatározott biológiai nemet kell bejegyezni. A javaslat benyújtásakor számos szervezet és médium emelte fel a hangját, sérelmezve a transznemű személyek nemváltoztatásának bejegyzését érintő paragrafust. Számos szervezet a nemzetközi színtéren kért segítséget.
A magánélet magánügy
Sokan úgy gondolták, a kormány a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli jogrendet kihasználva szerette volna gyorsan elfogadtatni a javaslatot. Rétvári Bence szerint azonban az időpontnak nincs jelentősége, hiszen a jogalkotás a járvány miatti veszélyhelyzet alatt is két szinten működött: számos törvényt normál menetrendben, néhány intézkedést pedig a rendkívüli jogrendhez kötődően vitatott meg a parlament. A biológiai nemek anyakönyveztetéséről szóló törvényjavaslatot a házszabály szerinti rendben, normál menetrend szerint tárgyalta az Országgyűlés. – Az ellenzék szeret az ilyen ügyek köré stíluselemeket társítani, ezért nyilván végigjárták a témával a nyugat-európai sajtót, akárcsak azzal, hogy nem működik a parlament. A magyar parlament azonban működött, szemben azzal, hogy a fővárosi közgyűlést például a járvány ideje alatt nem hívták össze – jegyezte meg az államtitkár.
De miért volt szükség a biológiai nem anyakönyveztetésének kötelezettségét törvénybe iktatni? – merülhet fel a kérdés, amelyre Rétvári Bence határozott választ adott: – Az Alaptörvény egyértelműen rögzíti, hogy a férfi- és női nemet különböztetjük meg egymástól. Az, hogy ki hogyan éli a magánéletét, senkire sem tartozik, egészen addig, ameddig ezzel másokat nem sért – mondta el az államtitkár, aki szerint ma már követhetetlenül sokféle nemi identitást sorolnak fel a különböző szervezetek, így a „Tisztelt hölgyeim és uraim” kifejezést legalább hatvanféle módon kellene átalakítani az LMBTQ-szervezetek osztályozása, klasszifikációs rendszere alapján. – Nyilván ez az állam, a közigazgatás számára követhetetlen. Az állam azt tudja követni, hogy amikor valaki megszületik, az elsődleges és másodlagos nemi jegyek alapján anyakönyvezni lehet, hogy férfi vagy nő. Utána olyan életet él, amilyet akar, a magánszférájában azzal alakít ki szorosabb kapcsolatot, akivel ő szeretne, de az államnak ehhez nincsen közvetlen köze, mivel az már az ő egyéni, habituális, életmódbeli döntése, aminek nem kell állami nyilvántartásokban megjelennie – érvel a politikus.