A teljes egészében államilag finanszírozott, korszerű terápiának és a HIV-vel élők évek óta alacsony számának köszönhetően stabil a hazai HIV-helyzet – mondta el a Magyar Nemzetnek Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Hematológiai és Infektológiai Intézetének infektológus főorvosa.
– A modern terápia nagyon sokat javított a HIV-pozitív betegek életminőségén, a korábban elérhető gyógyszerek mellékhatásaival ma már nem kell számolni. Ráadásul aki megfelelően szedi a gyógyszereit, az gyakorlatilag nem fertőz – hangsúlyozta Szlávik János.
Jelenleg – becslések szerint – 3000-4000 főre tehető a hazai HIV-fertőzöttek száma, közülük kétezren kapnak kezelést. A hazai HIV-fertőzötteknek tehát körülbelül a fele részesül gyógyszeres terápiában, a többiek valószínűleg maguk sem tudnak a betegségükről – tájékoztatta lapunkat az infektológus főorvos. Magyarországon továbbra is stabil a helyzet: tavaly 229 új HIV-fertőzöttet szűrtek ki, ami arányaiban megegyezik az idei első félév adataival.
A HIV-terápia már nemcsak Budapesten érhető el, hiszen a korábban kizárólag főváros-központú ellátást az elmúlt években decentralizálták. Ma már az ország déli és keleti részén élő pácienseknek nem kell a kezelés miatt a fővárosba utazniuk, mivel Miskolcon, Debrecenben és Pécsett is nyílt ellátóközpont, ahol biztosítják a térítésmentes, korszerű kezelést.
Bár a gyógyszeres terápiák sokat fejlődtek az elmúlt években, a szakemberek szerint továbbra is probléma, hogy kevesen járnak szűrésre. Az ÁNTSZ adatai szerint itthon tavaly 57 beteget jelentettek a betegség előrehaladott, AIDS-stádiumában, tehát általában minden negyedik fertőzött későn szembesül a betegség tényével. A WHO adatai szerint világszerte összesen 37,9 millió HIV-pozitív él a világon, és 62 százalékuk, azaz több mint 23 millió ember részesül gyógyszeres terápiában. Szlávik János kitért rá: jelenleg Oroszországban és Ukrajnában van HIV-krízis, ám idén ott is mérséklődött a fertőzöttek száma. Hazánk egyébként nemzetközi viszonylatban is rendkívül jó helyzetben van ezen a téren, nemcsak a betegek alacsony száma miatt, hanem azért is, mert ritka, hogy az állam a teljes kezelési összeget átvállalja – mutatott rá Szlávik.