Szinte teljesen leálltak a fogászatok

A sürgősségi fogászati beavatkozások kivételével a fogorvosi rendelők nem végezhetnek mást, hiszen ez az egyik legkockázatosabb ellátási forma a koronavírus-járvány idején. Az ágazat dolgozói egy átfogó állami programra várnak, amely megkönnyítené a helyzetüket és kiszámíthatóvá tenné azt is, hogyan folytassák tevékenységüket a veszélyhelyzet lecsengése után.

Azok, akik nyitva tartanak, csak korlátozottan fogadják a pácienseket Fotó: Éberling András

A fogászati kezelés az egyik legkockázatosabb járványügyi szempontból, ezért a Nemzeti Népegészségügyi Központ határozatban tiltotta meg a nem sürgős fogászati beavatkozások elvégzését március 17-től visszavonásig. A miértre Nagy Ákos fogorvos adott részletes magyarázatot, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy a fogászati kezelés során, például a víz- és levegőhűtéssel nagy fordulatszámon működő eszközök használatakor mikroorganizmusokat tartalmazó aeroszol képződik, amely több órán keresztül a levegőben maradhat.

Vagyis ha a páciens esetleg hordozza a koronavírust, a vízpermet és a levegő mint hordozó közeg miatt fokozott a fertőzés továbbadásának a veszélye. Ez nemcsak a személyzetre lehet veszélyes, hanem a rendelőben tartózkodó betegekre is. A háziorvosi ellátáshoz hasonlóan a fogászatok is azt kérik: a páciens bejelentkezés nélkül semmiképp ne menjen a rendelőbe, hanem először telefonon konzultáljon a fogorvossal.

A határozat szerint tehát csak akkor végezhető fogászati tevékenység, ha sürgős beavatkozásról van szó, ezeket az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának (Emmi) egészségügyi szakmai kollégiuma határozta meg. – Idetartozik többek között a súlyos szájüregi vérzések csillapítása, a nyelést vagy légzést akadályozó idegen test eltávolítása, a baleseti sérülések, állcsonttörés, erős fájdalommal járó gyulladások vagy a tályog megnyitása – sorolta Szabó László, a Fixfogsor Rendelők igazgatója. Más eseteket – például tömés, fogcsiszolás, fogpótlás készítése, ultrahangos fogkő-eltávolítás – nem kezelhetnek a fogászati szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók.

A magánfogászatok nem egységesen kezelik a rendkívüli helyzetet: van olyan rendelő, amely ideiglenesen szünetelteti a rendelését, míg mások nyitva tartanak, de korlátozottan fogadják a pácienseket. Azt kérik, ha valaki vagy a vele egy háztartásban élő külföldről jött haza, illetve ha felső légúti tünetei vannak, ne menjen a rendelőbe. A nyitva tartó magánfogászatok közül többen a betegek megnyugtatására feltüntetik azt is honlapjukon, hogy mivel védekeznek a járvány ellen, többek között a recepción kézfertőtlenítő vehető igénybe és minden páciens után fertőtlenítik a rendelőt.

Azok, akik nyitva tartanak, csak korlátozottan fogadják a pácienseket
Fotó: Éberling András

Szabó László a korlátozó intézkedések gazdasági hatásairól elmondta: a rendelőknek a korábbi tartalékokból kell fizetniük az alkalmazotti béreket és a járulékokat is. – A fogászat költség­intenzív szakma, megállás nélkül fejlődik minden, cserélni, fejleszteni kell a gépparkot, folyamatosan előtérbe kerülnek újabb és újabb technológiák. Annak a rendelőnek, amelyet egy beruházási, gépvásárlási és hitelfelvételi időszakban ért a válságidőszak, nehezebb a helyzete – fogalmazott a szakember.

Mivel a koronavírus-járvány idején a fogorvosi praxisok – néhány kivétellel – szinte teljesen leálltak, a bevételkiesés hazánkban nagyjából hatezer fogorvost, háromezer fogtechnikust, illetve tízezer egyéb munkavállalót, például asszisztenseket érint. A magyar betegek kiesése mellett az ágazatból hiányozni fognak az osztrák, a német, a brit és a francia egészségturisták is.

Az ágazatban dolgozók egy átfogó állami programra várnak, hogy ahhoz igazíthassák a kényszerintézkedések szintjét, és tudjanak számolni azzal, hogy ha el is halasztják a költségfizetési kötelezettségeiket, milyen tőkéből tudnak újraindulni a járvány lecsengése után.