Szinte teljesen leálltak a fogászatok

A sürgősségi fogászati beavatkozások kivételével a fogorvosi rendelők nem végezhetnek mást, hiszen ez az egyik legkockázatosabb ellátási forma a koronavírus-járvány idején. Az ágazat dolgozói egy átfogó állami programra várnak, amely megkönnyítené a helyzetüket és kiszámíthatóvá tenné azt is, hogyan folytassák tevékenységüket a veszélyhelyzet lecsengése után.

Azok, akik nyitva tartanak, csak korlátozottan fogadják a pácienseket Fotó: Éberling András

Azok, akik nyitva tartanak, csak korlátozottan fogadják a pácienseket
Fotó: Éberling András

Szabó László a korlátozó intézkedések gazdasági hatásairól elmondta: a rendelőknek a korábbi tartalékokból kell fizetniük az alkalmazotti béreket és a járulékokat is. – A fogászat költség­intenzív szakma, megállás nélkül fejlődik minden, cserélni, fejleszteni kell a gépparkot, folyamatosan előtérbe kerülnek újabb és újabb technológiák. Annak a rendelőnek, amelyet egy beruházási, gépvásárlási és hitelfelvételi időszakban ért a válságidőszak, nehezebb a helyzete – fogalmazott a szakember.

Mivel a koronavírus-járvány idején a fogorvosi praxisok – néhány kivétellel – szinte teljesen leálltak, a bevételkiesés hazánkban nagyjából hatezer fogorvost, háromezer fogtechnikust, illetve tízezer egyéb munkavállalót, például asszisztenseket érint. A magyar betegek kiesése mellett az ágazatból hiányozni fognak az osztrák, a német, a brit és a francia egészségturisták is.

Az ágazatban dolgozók egy átfogó állami programra várnak, hogy ahhoz igazíthassák a kényszerintézkedések szintjét, és tudjanak számolni azzal, hogy ha el is halasztják a költségfizetési kötelezettségeiket, milyen tőkéből tudnak újraindulni a járvány lecsengése után.