Szombaton folytatják a székházfoglalók

Rendbontás nélkül véget ért az alaptörvény módosítása ellen tüntetők spontán demonstrációja az Alkotmánybíróság épülete előtt, szombaton folytatják.

A Fidesz-székházat csütörtök este elhagyó tiltakozók a Lendvay utcától az Andrássy úton és a Lánchídon keresztül érkeztek a budai székház elé, útközben jelentős dugót okoztak. Az Alkotmánybíróság épülete előtt bejelentették: a demonstrációt szombaton folytatják.

Turai Eszter és Rózsa Milán, a Fidesz-székházba behatoló tüntető csoport tagjai az ATV esti műsorában a nap eseményeiről beszéltek. Felhívták a figyelmet, hogy szombaton 3 órakor az Alkotmány utcában lesz demonstráció, melyre mindenkit várnak.

Az I. kerületi Donáti utcában a tüntetők egyike felszólalásában úgy fogalmazott, erőszakmentes, de radikális tüntetésükkel az a céljuk, hogy megakadályozzák az alaptörvény negyedik módosítását, mivel szerintük az teljesen aláássa a jogállamiságot. Mint mondta, a polgári engedetlenség minden lehetséges formáját felhasználják a jövőben is mindaddig, amíg a kormánypárt „nem biztosítja a demokráciát, a jogállamiságot”.

Az Alkotmánybíróság épületénél a jórészt fiatalokból álló 200-300 fős tömeg előtt Tamás Gáspár Miklós filozófus is felszólalt, fércműnek nevezve az alaptörvényt. Arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy nem elég elutasítani ezt az alkotmánymódosítást, továbbá eltörölni a Fidesz által elfogadott alaptörvényt, hanem új, „a nép érdekeit figyelembe vevő” alkotmányozásra is szükség van, mivel a korábbi szerinte nem nyújtott megfelelő védelmet.

Tamás Gáspár Miklós úgy vélekedett, ezt a munkát jórészt az ott megjelent fiatal generáció végzi majd el, amely az egész társadalom nevében és helyett emelte fel a szavát. A felszólalók visszautasították a Fidesz azon állítását, amely szerint „Bajnai-gárda” lennének.

A tüntetés a Fidesz-székháznál kezdődött, délelőtt. A néhány demonstráló a bejáratot védő vaskapun mászott át, akciójukat indokolva azt mondták, az alaptörvény negyedik módosítása ellen tiltakoznak. Korábbi LMP-aktivista, Milla-szónok és a Hallgatói Hálózat aktivistái vannak köztük. Állítják: civilek, de így vagy úgy azért kapcsolatot tartanak a balliberális körökkel. A székházfoglalás egyfajta előtüntetésnek is beillik. Délután ellentüntetők is megjelentek a székháznál.

Bencsik András, a Békemenet egyik kezdeményezője Facebook-oldalán arra kérte a menet szimpatizánsait, hogy ha tehetik, menjenek a Fidesz székházához, amelyet „nehezen definiálható alakok” törvénytelenül blokád alá vettek. „Nem kell velük szemben erőszakot alkalmazni” – írta a Demokrata főszerkesztője. Szerinte arra van szükség, hogy minél többen kifejezzék rokonszenvüket a Fidesszel.

Az igazságügyi tárca elítéli a Lendvay utcánál csütörtökön történt erőszakos eseményeket – reagált az eseményekre Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. „Az erőszak nem megoldás, az erőszakban nem hiszünk” – fogalmazott.

A Fidesz csütörtökön kora este felszólította Bajnai Gordont, hogy „ne sumákoljon, hanem vállalja”, hogy ő áll a Lendvay utcai székházánál zajló tüntetés mögött. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója közölte: a csütörtöki események bebizonyították, hogy a Hallgatói Hálózat a Bajnai Gordon vezette Haza és Haladás Alapítvány ifjúsági tagozata, és Bajnai áll a csütörtöki agresszív támadás mögött is. Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke úgy véli: ez a provokáció egy folyamat része.

A nap folyamán az 56-os Szövetség Országos Központja közleményében azt írta az esemény kapcsán: e cselekedet „nagyon hasonlít az emlékeinkben élő, 1945 utáni időkben történt provokációkhoz. [ ] Mélyen elítéljük az irányítókat és zsoldosaikat.” Twitter-oldalán az Európai Néppárt úgy foglalt állást: minden állampolgárnak joga van arra, hogy kinyilvánítsa véleményét, de békés és nyugodt módon. A KDNP úgy kommentálta az eseményeket: jogállamiságot, törvényességet követelnek, miközben ténylegesen törvényt szegnek az alaptörvény módosítása ellen tüntetők.