A többség támogatta az alapítványi modell bevezetését, az átállás jogilag zökkenőmentes volt – mondta el a Magyar Nemzetnek Horváth Zita, a Miskolci Egyetem újonnan kinevezett rektora, aki február 12-től tölti be hivatalát. Az új intézményvezető szerint a modellváltás előnyét rövidesen minden oktató megtapasztalja majd. Utóbbit elsősorban a kormány idei, illetve a jövő évben esedékes, 15-15 százalékos béremelése garantálja. – Reméljük, hogy az egyetem alapítványi kezelésbe kerülésével tartalékot képezhetünk a költségvetésben, állami forrástól függetlenül, saját hatáskörben is adhatunk további béremelést. Folyamatban van egy teljesítményértékelési rendszer, úgynevezett életpályamodell kialakítása, amellyel jutalmazni tudjuk a dolgozókat – jelezte. A rektor hozzátette:
a modellváltás után sem változik az intézmény állami támogatásának mértéke, így azok a hallgatók, akik elérik az előírt felvételi ponthatárt, továbbra is részesülhetnek ösztöndíjban, ingyenesen tanulhatnak.
Lapunk kérdésére azt is kifejtette, intézményfejlesztési tervei között szerepel, hogy a diákok versenyképessége érdekében a digitális kompetenciát szaktól függetlenül horizontálisan minden képzésbe beépítik. Ugyanis azzal, ha 2021 szeptemberétől a képzés részeként, csomagban kínálják a hallgatóknak a munkaerőpiaci helytállást segítő modulokat, azzal a diplomások sokkal több területen is megállhatják a helyüket. – Elképzelésünk szerint ősztől egy hosszú távú, illetve egy rövid távú finanszírozási szerződést kötünk majd az állammal. Erre az intézményfejlesztési tervünk miatt van szükség, hogy mindazok az oktatási, kutatási tevékenységek, amelyekre igény van, és magas színvonalon folynak az egyetemen, azt az állam továbbra is támogatja – mondta Horváth Zita, aki reményét fejezte ki, hogy egy fejlődőképes egyetem sokkal nagyobb potenciálra, saját bevételszerző képességre tesz szert az alapítványi modellváltással. – Az állami pénz megmaradása mellett a saját bevételünk is nő majd az önköltséges hallgatók tandíjaiból, a hazai vagy uniós pályázatokból és a piaci bevételekből, például bérbeadásból. Utóbbi azért is lényeges, mivel a klasszikus felsőoktatási törvény nem engedte a vállalkozási tevékenységet az állami egyetemeknek; magánegyetemként viszont erre is lesz lehetőségünk, ami növeli a potenciálunkat a saját bevételszerző képességre – hívta fel a figyelmet az intézményvezető, majd megjegyezte: nem a nulláról kezdik a cégekkel történő partnerkapcsolat kialakítását, hiszen az egyetemnek elég széles körű kapcsolati hálója van állami, civil és egyházi szervezetekkel, valamint a gazdasági élet szereplőivel.
