Lakáshitel felvétele előtt áll és fogalma sincs merre induljon? Szeretne kiigazodni a szabályok és buktatók labirintusában? Jó helyen jár, mert ebben a cikkben mutatunk öt fontos dolgot, amit mindenképp tudnia kell, mielőtt belevágna ebbe a hosszabb távú projektbe, vagyis a lakáshitel-felvételbe – írja a lakáskultúra.hu.
5 dolog, amit érdemes tudni lakáshitel-igénylés előtt
A jó döntéshez, érdemes tisztában lenni, milyen elkötelezettséggel és esetleges buktatókkal járhat.

1. Nem mindegy kit választunk!
Legyen szó a hitelt adó bankról vagy ügyvédről, nem mindegy kit bízunk meg lakáshitel intézésével. Egy alaposan átgondolt, jó választással több százezrek maradhatnak a zsebünkben.
Első körben meg kell találni azt a bankot, amely a mi paramétereink alapján a legkedvezőbb ajánlatot nyújtja. Sokan beleesnek abba a csapdába, hogy rögtön ahhoz a hitelintézményhez fordulnak, ahol a számlájukat vezetik. Ez nem minden esetben a legkedvezőbb megoldás. Érdemes minimum 3 ajánlatot bekérni, hiszen sokszor azonos ügyfélparaméterek mellett nagy eltérések lehetnek az ajánlatok között.

Ugyanennyire fontos az ügyvéd kiválasztása. A szakmai biztonságon túl az ügyvéd által elkért munkadíjat is meg kell vizsgálni. Az ügyvédek dolgozhatnak ÁFÁ-s és nem ÁFÁ-s konstrukcióban.
2. Járulékos költségek
A fent említett ügyvédi költségen túl vannak egyéb járulékos költségek is, amiket megkell majd fizetni. Ilyenek az értékbecslés díja, a földhivatalnak fizetett tulajdonjog-bejegyzés és jelzálogbejegyzés, a közjegyzői díj, a tulajdoni lapok díja és még ide jöhet a hitelösszeg átutalási és folyósítási díja is. Az utolsó kettőről érdemes előre tájékozódni a hitelt folyósító banknál, hiszen lehetséges, hogy az átutalási és folyósítási összeget utólag visszakaphatjuk.
3. Egy hitelszakértő megkönnyíti a hitelfelvételt!
A hitelközvetítő nem csak a legjobb lakáshitel-ajánlatot segít majd megtalálni, hanem segít összeállítani a hitelkérelmi dokumentum csomagot. Segít beszerezni a választott bank adásvételi szerződés tartalmi követelményeit, hogy biztosan megfelelő formában kössük meg az adásvételi szerződést. Végigkíséri a hiteligénylést a teljes folyamaton keresztül, az igényléstől egészen a folyósításig. Összehangolja az értékbecslő, az ügyvéd, az eladó, a vevő, a közjegyző, a biztosító, a földhivatal, a bank tehát az összes szereplő igényeit, feladatait és dokumentum szükségleteit és mindezt díjmentesen.
4. Sok múlik az értékbecslésen!
A kapható hitelösszeget a jövedelmen túl befolyásolja még a megvásárolni kívánt ingatlan értéke. Az adósságfék-szabályozás törvénye többek között azt is kimondja, hogy a maximális hitelösszeg nem lehet több az ingatlan forgalmi értékének a 80%-ánál, a maradék 20% lesz az önerő, amit nekünk kell még beletennünk. Nagyon fontos, hogy a bank saját értékbecslője mennyire állapítja meg az ingatlan forgalmi értékét.
5. Számoljunk a kockázatokkal, de ne féljünk tőlük!
A jelenlegi járványhelyzet megjelenése óta számolni kell azzal, hogy a bankok szigorúbban fognak eljárni a hitelbírálatnál. Több olyan pénzintézet is van, amely a kiemelten veszélyeztetett szektor (pl.: vendéglátás, turizmus, szépségipar-fodrász) munkavállalóit több szempontot figyelembe véve minősíti és gyakran kéri, hogy adóstársként bevonásra kerüljön olyan személy, aki nem ezen ágazatokból szerzi a jövedelmét.
Járványhelyzettől függetlenül is gondolni kell arra, hogy mi van akkor, ha megvesszük az ingatlant, felvesszük a lakáshitelt és nem várt okokból megszűnik a munkahelyünk és keresőképtelenné válunk, vagy valamilyen baleset, tragédia történik. A családban a kenyérkereső köthet olyan biztosításokat, amik megvédik a családot akkor egy balszerencsés fordulat esetén.
Fontos fogalom még a család nettó jövedelmének kockázata, mely szerint a családi jövedelmet maximum 60%, minimum 25%-ban lehet megterhelni. A jövedelem terhelhetőségére összesen 6 féle verzió lehetséges, érdemes utánajárni, hogy mi melyikbe tartozunk.
Lakáshitel-felvétel előtt mindenképp tájékozódjunk a lehetőségekről és ha időt, pénzt és energiát szeretnénk spórolni, keressünk fel egy hitelszakértőt!
A teljes cikk a Lakáskultúra oldalán érhető el.














