Lelassult életforma jó hatása az otthonunkra és ránk

Az immár egy éve tartó járványhelyzet szinte kivétel nélkül mindannyiunk életét átírta. Sok minden hiányzik, kevés inger ér minket: a koncertektől kezdve a családi közös programok és ünnepek megtartásán át az utazásig mindennek ideiglenesen búcsút kellett intenünk. Hogyan tudnánk a lelassult életforma jelenlegi, soha át nem élt és tapasztalt helyzetét a javunkra fordítani? A Houzz által megkérdezett szakértők szerint úgy, ha a világgal együtt mi is lelassulunk, megbékélünk azzal, hogy most másképp, más keretek között kell élnünk, és alkalmazkodunk ehhez a megváltozott, ám jóval barátságosabb ütemben zajló életformához – olvasható a lakáskultúra.hu cikkében.

Középpontban az étel

A slow living mozgalom alapjai nem másból erednek, mint a mindenkit összekötő elemből: az ételből. És nem meglepő módon Olaszországból: Carlo Petrini 1986-ban Bra városában indította útjára az úgynevezett Slow Food mozgalmat, amelynek lényege a kényelmes, nem sietős étkezési élményre való áttérést, az abban megtalált szépséget hangsúlyozta. Most, hogy sokunk szorult a négy fal közé, életterünk egyértelmű központjává az otthonunk vált. A konyhában nem csak főzünk, hanem dolgozunk, tanulunk vagy épp értekezleteken ülünk. Fontos szerephez jut a mindennapokban az étkezés, hát éljük ki magunkat és kreativitásunkat a konyhában!

A kép illusztráció. Fotó: Pexels

Lelassulás az építészetben

Az építészet egy lelassult állapot – vallja Stefano Ghiretti olasz építész, aki szerint egy otthon megépítésének folyamatai, a tervezéstől kezdve a végrehajtásig, mind lassúságot igényel. Ezt viszi tovább a lelassult építészeti szemlélet, amely során egy otthon a maga ütemében, a helyszínen fellelhető és újra felhasználható anyagokból készül el. Ebben az értelemben a felújítás lassú folyamata vette át a szerepet, természetesen olyan helyeket, ahol nem a profitra összpontosítanak.

Újragondolt külterek

Ahogyan a beltér átalakítása, még inkább az igényeinkre, mindennapjainkra formálása fontos szerephez jutott, úgy a kert, a terasz vagy a legkisebb erkély is velük együtt felértékelődött. Ghiretti szerint ahol az éghajlat megengedi, még fontosabbá vált, hogy az otthonunkhoz tartozó kültéri részeken is még inkább kapcsolódjunk a természethez, maximalizálva a vele való érintkezést. Nemcsak közérzetünknek, hanem az egészségünknek is jót teszünk, ha az időnk 50-60%-át a szabadban töltjük el.

Ha érdekli a Lakáskultúra tippje arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet hasznosan a szabadban töltelni az időt a pandémia ideje alatt, olvassa el a teljes cikket!

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy lassan, de biztosan elérkezett az idő arra, hogy elkezdjük megtervezni a kertünket. De hogyan kezdjük? Jön a kertészkedés szezonja – Ez legyen az első lépés.