A XII. kerületi városrész Mátyás király idejében vadaskertként, az 1800-as évek elejétől pedig főleg kirándulóhelyként funkcionált. 1848. szeptember 8-án Petőfi Sándor két verse születését is Zugligethez köti, ez jól mutatja, hogy a környék atmoszférája nagy hatást gyakorolt a szabadidejüket itt töltőkre.
A meredek hegyoldalon azonban elég nehéz volt felkapaszkodni, és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy szükség lenne valamilyen tömegközlekedési eszközre. Nagy költőnk a tervek valóra válását már nem érte meg: a főváros második (Buda első) lóvasútja 1868 júniusának utolsó napján indult el a Lánchíd budai hídfőjétől Zugliget felé. A lovak által vontatott kocsikat csak a századforduló táján váltotta fel a felsővezetéken érkező árammal működő villamos.
Az eredeti állomás egy faszerkezetű váróterem volt, ám az 1885-ös Budapesti Országos Kiállítás közeledtével a városvezetés úgy döntött, hogy ennek helyén nagyobb tömeg kiszolgálását lehetővé tévő építményt kell emelni. Kauser József építész irányításával hamarosan megkezdődött a munka.
A Zugligeti út 64. alatt épült meg az ötszáz ember befogadására alkalmas csarnok, oldalt pavilonokkal: egyikben posta és távírda kapott helyet, a másikban egy állomásfőnöki lakást és kocsivezetői laktanyát alakítottak ki.
Az épület sorsa magától értetődően egybeforrt a rohamosan fejlődő közlekedés történetével. Az évek során a gyönyörű végállomásból egyszerű megálló lett, a lakásokba pedig a közlekedési vállalat dolgozói költöztek. 1977-től aztán a villamos nem járt többé erre, így postaként, telefonközpontként és bérházként hasznosították. Sajnos az idő múlása egyre jobban meglátszott az épületen, a rendszerváltás után pedig teljesen lakhatatlanná vált.
Felújítását régóta tervezte az önkormányzat, és tavaly nyáron végre sikerült befejezni a Zoboki Gábor, Reppert Béla és Dobrányi Ákos építészek vezetésével folyó munkát.
A korábbi csarnok – amelyet a lakások leválasztásakor felosztottak – most ismét hajdani szépségében pompázik, üvegfalakat és mennyezeti ablakokat kapott.
A tető faszerkezetében kijavították a rossz állapotban lévő részeket, és gondosan ügyeltek rá, hogy az új fémelemek az eredeti épület stílusához igazodjanak. Az állomás hangulatában vidámabb lett: a megfakult faanyag visszakapta egykori mutatós okkersárga színét.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Lengyelország kész arra, hogy a nukleáris atomfegyvereket fogadjon a területén.
Másfél év alatt harmincnyolc közutasnak lett baja, de itt az ellenszer.
Az európai zöldmegállapodás egyáltalán nem fog valós hatást gyakorolni a világ szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére.
– Újabb és újabb támadások érik az identitásunkat, a történelmünket a nyugati országokban és mindezt a sötétség leple alatt, az olyan sötétség leple alatt, amit a sátán maga hozott létre, és ennek sok neve van, mint a neoliberalizmus vagy globális kommunizmus – mondta Jack Posobiec, influenszer, az amerikai Human Events szerkesztője a CPAC Hungaryn.
Az esetben senki nem sérült meg, és a repülőgép szerencsésen landolt.
A két ország vállalatai között folyamatosan épülnek az újabb partnerségek, akár egészen új területeken is.
Fennáll a veszélye annak, hogy törzsi, etnikai konfliktusok törnek ki Európában.
Könnyebb idő a hazai vállalkozásoknak – írja a minisztérium.
A totalitáriusok lábbal tiporják a jogainkat és megcibálják az identitásukat.
Orosz diplomata: Célponttá válnak a katonai szövetség tartósan Lengyelországba telepítendő nukleáris objektumai.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
