Akinek van diófa a kertjében, az mostanában igen gyakran fog a kezébe lombseprűt. A fa alatt ugyanis hatalmas mennyiségű avar keletkezik minden nap. A diófalevél nem csupán emiatt okoz fejtörést ősszel, hanem azért is, mert sokan nem tudják, mihez kellene kezdeni vele – olvasható a Lakáskultúra cikkében.
Kevés kivételtől eltekintve tilos az égetése az egész országban, sokan nem merik komposztálni, és a legtöbb helyen zöld-hulladékként sem szállítják el.
Utóbbinak az az oka, hogy az egész országban problémát okoz a dióburok-fúrólégy, aminek a lárvái a fa alatt telelnek át. A hullott avart így tilos kivinni a portáról, hiszen terjesztenénk vele a fertőzést is. De mi legyen akkor a diólevéllel ősszel?
A diófalevél sötét titkai
Két oka is van, amiért mindenképpen el kell takarítani a hullott diólevelet. Az egyik, hogy a diófalevél növekedésgátló hormont tartalmaz, amitől a legtöbb növény kipusztul a fa alatt. Ha eltávolítjuk a leveleket, ennek a mennyisége jelentősen csökken.
A másik ok, amiért nem maradhat az avar, az a dióburok-fúrólégy.
Ennek a kártevőnek a lárvái a fa alatt telelnek át, így minél tisztábban tartjuk a diófa alatti területet, annál kevesebb kártevő marad meg.
Tévhit, hogy nem lehet komposztálni
Sokan nem merik a komposztálóba tenni a hullott diólevelet, hiszen a növekedésgátló hormon így tavasszal kikerülne a kertbe, és a zöldségek nem tudnának fejlődni. A kérdésben megoszlanak a vélemények, ám azt már több kutatás is bizonyította, hogy komposztálható a diólevél.
Mivel a juglon, azaz a növekedésgátló hormon körülbelül 9 hónap alatt bomlik le, ezért érdemes külön komposztálni a diólevelet, és csak ez idő eltelte után hozzákeverni a rendes komposzthoz.
Ezután ugyanúgy felhasználható a konyhakertben és a dísznövények alá.
Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)