Idén szűk körben adták át a Magyar Kézműves Remek díjakat Szolnokon

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idén is megrendezte a Magyar Kézműves Remek elismerő pályázatát.

null

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2002-től minden évben megrendezi a Magyar Kézműves Remek elismerő pályázatát. Ennek a pályázatnak a célja, a minőségi kézműipari termékek bemutatása, a hazai gyártmány öregbítése és a vállalkozói kultúra elmélyítése – írja a szoljon.hu.

Jász-Nagykun-Szolnok megyéből két kézműves nyújtott be munkákat a Magyar Kézműves Remek pályázatra. Hasznos János törökszentmiklósi bőrműves népi iparművész és Bárdi László fegyverneki népi faesztergályos és autodidakta fafaragó. Ezeket a díjakat központilag Budapesten szokták átadni, viszont a járványügyi helyzet miatt a átadó ünnepséget törölte a Magyar Iparkamara így az egyes területi kamarákat kérte meg, hogy a mestereknek átadják a díjakat.

A megnyitót dr. Sziráki András, a kamara megyei elnöke nyitotta szavaival.

– Őszintén örülök, hogy ha ilyen feltételek között ugyan, de lehetőség van arra, hogy megköszönjük az eddig végzett eredményes munkájukat. Azt gondolom, hogy a kézműves társadalom rendkívül fontos szerepet tölt be a megye életében. Ezek az elismerések is azt példázzák, hogy a kézműves társadalom teszi a dolgát és a kiválók között is vannak még kiválóbbak, hiszen az elismerések ebbe a körbe tartoznak.

Hasznos János egy hortobágyi karikás ostorral és pásztor készséggel nyújtotta be munkáját a Magyar Kézműves Remek pályázatára. János körülbelül tizenöt éve foglalkozik komolyabban bőrtár készítéssel. Régebben a hagyományőrző íjászat kapcsán tegezeket és tarsolyokat készített szeretteinek. Jelenleg hobbiként tekint a mesterségre, de bízik benne, hogy előbb utóbb főállásban művelheti mindazt.

A fényképen a két díjazott és dr. Sziráki András
Fotó: Mészáros János / MW

– Sokszor zsűriztetem a tárgyaimat és teljesen magával ragadott a népművészet, mindig is fontos volt számomra a magyarságtudat, így már nem is tudnám elképzelni az életem nélküle – mesélte János. A karikás ostor egy régi szenvedélyem, ezt a Hortobágyon tanultam és pontosan úgy készítem, ahogy az ottani pásztorok szokták. Úgy érzem ez egy olyan út, aminek még az elején vagyok.

– Számomra a két legfontosabb dolog, hogy olyan alkotásokat készítsek, amik értékkel bíróak és olyan élményt adjak át azoknak az embereknek, akik megvásárolják a munkáimat, amit nem fog megkapni egy vásárokban. Leginkább ez inspirál, és természetesen a szabadság. Azok az mesterek, akik valamikor ezeket a használati tárgyakat készítették, szabadlelkű emberek voltak. Amikor ülök a műhelyemben én ugyanezt érzem.

Bárdi László, aki negyven éve fafaragással foglalkozik, népi faesztergályos és autodidakta pályamunkája Kiállításra Ébredés elismerésben részesült. A kiállított darabok közt kínáló tálak szerepeltek, többek között bombonier, pogácsás tál, fűszertartók és cukortartó.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Tímárház, majd regionális népi kézműves alkotóház

Szeptember óta kétszer annyi csoportot foglalkoztat az egy évig tartó munkával felújított több mint százéves debreceni Tímárház, mint korábban. A 120 millió forintos pályázati támogatásból megújult házban jelenleg két debreceni alkotó Buka László festőművész és barátja-alkotótársa, Rácz Zoltán építész állított ki közösen.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.