Fókuszban a Szegedhez kötődő irodalmárok

Írók, költők Szegedről címmel indított online előadássorozatot a Dugonics Társaság tegnap – írja a Csongrád-Csanád megyei hírportál, a delmagyar.hu.

– Beszélgetéssorozatunk címe szándékosan többértelmű. Jelentheti, hogy az estek szereplői Szegedről indultak, illetve hogy Szegedről írnak

– közölte Csapó Benő, a társaság elnöke.

Az első vendége esetében mindkét jelentés aktualitással bírt, ugyanis Géczi János, József Attila-díjas író, költő, képzőművész, egyetemi oktató és kutató-biológus az egykori József Attila Tudományegyetemen szerzett biológia szakos diplomát, és irodalmi műveinek témájához is számos alkalommal merített szegedi emlékeiből.

A napfény városába a középiskolás éveinek végén átadott, Szegedi Biológiai Központ csábította. Természettudományos tanulmányai mellett áthallgatott a bölcsészkar óráira, az akkor még szárnyait bontogató hallgatót Baka István és Ilia Mihály vezette be az irodalom világába.

Géczi János elmondta, a laboratóriumi munka és az írás során is mindig nagyobb örömmel töltötte el a végeredményig vezető út, mint maga a végeredmény vagy annak elismertsége. Legújabb, A tenyérjós című művében egy magyar származású, amerikai egyetemen tanult pszichológus, később Budapesten tenyérjósként dolgozó nő, Judith sorsát követhetjük nyomon.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

A Magyar és a Délvidék Ház Szegeden egy épületben van

Mivel a Magyar Ház a többi, határon túli s inneni magyarságnak szánt szentély anyaintézménye Szegeden alakult meg, logikus, hogy a Délvidék Ház is ebben az épületben található. Ők is szembenéznek a járványhelyzetből adódó számos korlátozással, de korábban megnyíltak, mint a többiek.

A Délvidék Ház szerbiai, romániai (bánsági), szlovéniai és horvátországi magyar közösségek fizikai közelségében új platformokat kínál fel a döntően már szórványban élő magyar nemzetiségnek és a magyar–magyar, magyar–román, magyar–szerb, magyar–szlovén és magyar–horvát nemzetpolitikai kapcsolatoknak és intézményeknek. Tevékenységi területe a jelenlegi Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió szerbiai és romániai területe, a romániai Arad, Temes, Krassó-Szörény és Hunyad megyék, s Horvátország, Dalmácia és Szlovénia mindazon területei, ahol tágan értelmezett magyar kultúrának és közösségi jelenlétnek az utóbbi évszázadokban feladatai, emlékei, érdekei és lehetőségei jöttek létre és maradtak fenn napjainkig.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.