Ezeket a szavakat is csak a hajdú-bihariak ismerik

Vigyáznak az alábbi szavakkal, mert nem biztos, hogy más megyékben megértik őket.

null

Minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a magyar a világ egyik legkülönlegesebb, legegyedibb nyelve, hiszen nem sok nyelven lehet egy fogalmat akár hétféleképp is kifejezni. Számunkra a sétálás lehet andalgás, ballagás, kullogás, ténfergés, lófrálás és baktatás is, mindegyiket megérti minden magyar ember. Vannak azonban olyan szavaink is, amelyek csak egy-egy megyénkben használatosak, de más országrészekről származók számára teljesen ismeretlenek. A szabolcsiakon kívül nem sok gyerek kapja fel a nevét a „pulya” szóra, valamint ha egy meccsen „makukával” kínálják az embert, valószínűleg csak a borsodiak fogják rögtön nyújtani a markukat. Hajdú-Bihar megye is bővelkedik az egyedi szavakban. A Napló most 25 különleges, a megye részében vagy egészében használt szót gyűjtött össze különböző közösségi oldalak fórumairól. Ellátogattak Debrecen főterére is, ahol tesztelték a járókelőket, hány szót ismernek, és ki tudják-e egészíteni valamivel a listájukat.

Nehezen tudtak fogást találni Vígvári Józsefnén, aki a legtöbb szó jelentésével tisztában volt. Ezenfelül ki is egészítette a listájukat egy étellel, amit tapasztalata szerint máshol nem, vagy nem ezen a néven ismernek. – A „dübbencs” nálunk egy krumplis lepény. Azt vettem észre, hogy ez a legtöbb ember számára ismeretlen, bár most éppen nemrég hallottam, hogy megemlítették egy főzőműsorban – mondta a Hajdú-Bihar megyei hírportálnak, a haon.hu-nak.

Hajdú-Bihar megye is bővelkedik az egyedi szavakban
Fotó: haon.hu

Beszélgetés közben sikerült elkapniuk a Debrecen-Józsán lakó Szalóki Laurát és barátnőjét, Varga Esztert, aki hajdúsámsoni gyökerekkel rendelkezik. A lányok fiatal koruk ellenére ügyesek voltak, a megkérdezett szavaknak körülbelül a felét ismerték, valamint Szalóki Laura egy újabb különleges szófordulatra is felhívta a figyelmünket. – Anyukám szokta mondani a testvéremnek néha, hogy „lingár”, ez nálunk azt jelenti, hogy túl laza. Ezt nem hallottam még máshol használni – mondta.

Kislányával, Lorával sétált éppen Tenkelyné Csorvási Krisztina, aki szintén jól vizsgázott. – Én a leggyakrabban abba futok bele, hogy furán néznek rám, amiért a „jösztök” szót használom a jöttök helyett. Emellett mi a krumplis tésztát „slambucnak” nevezzük, máshol ezt sem ismerik. Szerintem a tócsnit „lepcsánkának” hívni is hajdúsági szokás – fogalmazott.

Összesen több mint 20 embert sikerült megkérdeznie a lapnak. Válaszaik alapján arra az eredményre jutottak, hogy a leginkább ismeretlen szó a „totojmász”, amely a galamb szinonimája, de szorosan mögötte végzett a kenyér „pilise” is, amely kenyérvéget jelent. Erre érdekes módon számos tájegységen használnak egyedi szavakat, hívják többek között „dumónak”, „serclinek” és „gyürkének” is. Harmadik helyen végzett a legkevésbé ismert szavak között a „talpastik”, amely nem más, mint a kacsa népiesebb megnevezése. Persze voltak olyan szavak is, amelyeket szinte minden megkérdezett ismert. Német eredetű, ám mégis sokat használjuk megyénkben a „hót ziher” kifejezést, amelyet akkor mondunk, ha nyomatékosítani kívánjuk, hogy teljesen biztosak vagyunk egy dologban. Ennek jelentését mindenki ismerte. Szintén elég ismert volt a „pustol” szófordulat, amely egy szeles-havas időjárási viszonylatot takar. A legtöbben azzal is tisztában voltak, hogy amikor valaki „lefő”, az megyénkben azt jelenti, hogy leizzad, zavarba jön.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Újra a debreceniek paradicsoma lehetne a Víg-Kend Major

Sokan őriznek szép emlékeket, s idéznek mesés történeteket a Debrecenhez tartozó Erdőspusztáról és annak egyik ékességéről, a Víg-Kend Majorról. A Hosszúpályi útnál megbújó, gyönyörű ingatlan szomszédságában található a Vekeri-tó, az Erdőspusztai Tájház, az arborétum és a kilátó is, míg belső területe az éttermi, sport- és szabadidő-szolgáltatások komplex egységét foglalja magában.

Tovább...

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.