A zalai falvak Árpád-kori kincse, Zalavég háromhajós temploma

Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt.

null

Végedhez azonban olyan dolgok is kötődtek, mint a templom építése, vagy a vásártartási jog, amit Nagy Lajos király engedélyezett Visegrádon. Véged búcsúi kiváltságát pedig maga a római pápa hagyta jóvá, s volt olyan papja is, akit szintén a pápa szentelt fel. A Zalai falvak templomai sorozatunkban a zalavégi Ruzsa Károly segítségével, aki könyvet írt Zalavégről, ismerkedhetünk meg a megyénkben egyedülállóan ritka építésű templom történetével.

Az 1991-es régészeti feltáráskor láthatóvá tették Zalavég templomának Árpádkori alapjait
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

– A falu műemlék templomának régészeti feltárását 1991-ben végzeték, s olyan megoldást alkalmaztak, hogy jól láthatóak maradtak az épület eredeti falmaradványai, építészeti változásai. Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt. Később építették át egytornyúvá, de ma is jól láthatók a két torony alapjai is.

Zalavég Árpád-korban épített temploma eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

Ma már csak a szentély szenteltvíztartója maradt meg a 13. századból, a főszentély, a főoltár és a Mária-szobor már a 18. század közepének ízlését tükrözi, míg a szobrok nagyobb része, az orgona és a freskódísz az utóbbi bő száz év munkái. A lényeg, az épület ma is őrzi a 13. századi, háromhajós, késő román templom Zalában egyedülálló építészeti elemeit – foglalja össze Ruzsa Károly a fő tudnivalókat.

A háromhajós templombelső egyedüli megoldás a zalai falusi templomoknál
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

A történeti kutatások szerint a türjei templom után, a környéken másodikként valószínűleg Végeden került sor templom építésére. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szent György tiszteletére szentelt végedi egyház a 13. század első évtizedeiben már létezett. Véged tulajdonosai a Ják nemzetségből kerültek ki, az alapító pedig a veszprémi káptalan volt. Erre utal, hogy Véged első említésekor azt írták az oklevélben, az egyház adója teljeséggel a káptalant illeti meg, amelynek fizetése alól 1247-ben felszabadítják.

A templombelső látképe a karzatról
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

A 13. század közepén átépítették és megnagyobbították a kápolnát. Ekkor olyan templomot építtettek, amely falusi templomok között nagyon ritka volt, hiszen ez az épület a mainál is nagyobb volt, két toronnyal, háromhajósan, román stílusban, homokkőből és téglából építették. A jáki templomhoz való hasonlóság nem véletlen, hiszen a Jáki nemzetségből származó Zlaudus veszprémi püspök a falu ekkori birtokosa. A kápolna átépítésénél a jáki templom lehetett a minta, mivel a két templom alaprajza feltűnően hasonlít egymáshoz, ezt az 199l-es ásatások is bizonyították.

Zalavég (korábban Véged) temploma
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

A külső felújítás után új orgonát is kap Zalaegerszeg legnagyobb temploma

A napokban befejeződött Zalaegerszeg legnagyobb temploma, a Mária Magdolna-plébániatemplom külső felújítása, a rekonstrukciós munkálatok folytatásaként orgonát is építenek a több mint kétszázötven éves templomban.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.