Végedhez azonban olyan dolgok is kötődtek, mint a templom építése, vagy a vásártartási jog, amit Nagy Lajos király engedélyezett Visegrádon. Véged búcsúi kiváltságát pedig maga a római pápa hagyta jóvá, s volt olyan papja is, akit szintén a pápa szentelt fel. A Zalai falvak templomai sorozatunkban a zalavégi Ruzsa Károly segítségével, aki könyvet írt Zalavégről, ismerkedhetünk meg a megyénkben egyedülállóan ritka építésű templom történetével.
– A falu műemlék templomának régészeti feltárását 1991-ben végzeték, s olyan megoldást alkalmaztak, hogy jól láthatóak maradtak az épület eredeti falmaradványai, építészeti változásai. Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt. Később építették át egytornyúvá, de ma is jól láthatók a két torony alapjai is.
Ma már csak a szentély szenteltvíztartója maradt meg a 13. századból, a főszentély, a főoltár és a Mária-szobor már a 18. század közepének ízlését tükrözi, míg a szobrok nagyobb része, az orgona és a freskódísz az utóbbi bő száz év munkái. A lényeg, az épület ma is őrzi a 13. századi, háromhajós, késő román templom Zalában egyedülálló építészeti elemeit – foglalja össze Ruzsa Károly a fő tudnivalókat.
A történeti kutatások szerint a türjei templom után, a környéken másodikként valószínűleg Végeden került sor templom építésére. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szent György tiszteletére szentelt végedi egyház a 13. század első évtizedeiben már létezett. Véged tulajdonosai a Ják nemzetségből kerültek ki, az alapító pedig a veszprémi káptalan volt. Erre utal, hogy Véged első említésekor azt írták az oklevélben, az egyház adója teljeséggel a káptalant illeti meg, amelynek fizetése alól 1247-ben felszabadítják.
A 13. század közepén átépítették és megnagyobbították a kápolnát. Ekkor olyan templomot építtettek, amely falusi templomok között nagyon ritka volt, hiszen ez az épület a mainál is nagyobb volt, két toronnyal, háromhajósan, román stílusban, homokkőből és téglából építették. A jáki templomhoz való hasonlóság nem véletlen, hiszen a Jáki nemzetségből származó Zlaudus veszprémi püspök a falu ekkori birtokosa. A kápolna átépítésénél a jáki templom lehetett a minta, mivel a két templom alaprajza feltűnően hasonlít egymáshoz, ezt az 199l-es ásatások is bizonyították.
Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.
A külső felújítás után új orgonát is kap Zalaegerszeg legnagyobb temploma
A napokban befejeződött Zalaegerszeg legnagyobb temploma, a Mária Magdolna-plébániatemplom külső felújítása, a rekonstrukciós munkálatok folytatásaként orgonát is építenek a több mint kétszázötven éves templomban.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Íme a novemberi országos sirály szinkronfelmérés eredményei.
Magyar Péter megítélése volt a téma.
A lipcseiek szorult helyzetből várták a milánói fellépést.
A háborúba egyre több nemzet és fegyverzet keveredik bele.
A minimálbér jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, 2027-ben tizennégy százalékkal emelkedik.
A Milan rosszabb eredményt ért el Pozsonyban, mint három hete Madridban.
Az utasokat másnap reggel indították útnak.
Az újabb oltások kapcsán még nem született döntés.
Az iszlám központ az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelése alatt áll.
Az ukrán fél magas rangú katonai tisztviselői videókonferencia útján tájékoztatták a tanácsot a helyzetről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
