időjárás 7°C Vilma 2022. december 5.
logo

A zalai falvak Árpád-kori kincse, Zalavég háromhajós temploma

Forrás: Országszerte
2021.03.18. 09:44
borítókép

Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt.

Végedhez azonban olyan dolgok is kötődtek, mint a templom építése, vagy a vásártartási jog, amit Nagy Lajos király engedélyezett Visegrádon. Véged búcsúi kiváltságát pedig maga a római pápa hagyta jóvá, s volt olyan papja is, akit szintén a pápa szentelt fel. A Zalai falvak templomai sorozatunkban a zalavégi Ruzsa Károly segítségével, aki könyvet írt Zalavégről, ismerkedhetünk meg a megyénkben egyedülállóan ritka építésű templom történetével.

Az 1991-es régészeti feltáráskor láthatóvá tették Zalavég templomának Árpádkori alapjait
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

– A falu műemlék templomának régészeti feltárását 1991-ben végzeték, s olyan megoldást alkalmaztak, hogy jól láthatóak maradtak az épület eredeti falmaradványai, építészeti változásai. Az Árpád-korban épített templom eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt. Később építették át egytornyúvá, de ma is jól láthatók a két torony alapjai is.

Zalavég Árpád-korban épített temploma eredetileg nagyban hasonlított a jáki templomhoz, ez is kéttornyú, háromhajós volt
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

Ma már csak a szentély szenteltvíztartója maradt meg a 13. századból, a főszentély, a főoltár és a Mária-szobor már a 18. század közepének ízlését tükrözi, míg a szobrok nagyobb része, az orgona és a freskódísz az utóbbi bő száz év munkái. A lényeg, az épület ma is őrzi a 13. századi, háromhajós, késő román templom Zalában egyedülálló építészeti elemeit – foglalja össze Ruzsa Károly a fő tudnivalókat.

A háromhajós templombelső egyedüli megoldás a zalai falusi templomoknál
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

A történeti kutatások szerint a türjei templom után, a környéken másodikként valószínűleg Végeden került sor templom építésére. Annyi azonban bizonyos, hogy a Szent György tiszteletére szentelt végedi egyház a 13. század első évtizedeiben már létezett. Véged tulajdonosai a Ják nemzetségből kerültek ki, az alapító pedig a veszprémi káptalan volt. Erre utal, hogy Véged első említésekor azt írták az oklevélben, az egyház adója teljeséggel a káptalant illeti meg, amelynek fizetése alól 1247-ben felszabadítják.

A templombelső látképe a karzatról
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

A 13. század közepén átépítették és megnagyobbították a kápolnát. Ekkor olyan templomot építtettek, amely falusi templomok között nagyon ritka volt, hiszen ez az épület a mainál is nagyobb volt, két toronnyal, háromhajósan, román stílusban, homokkőből és téglából építették. A jáki templomhoz való hasonlóság nem véletlen, hiszen a Jáki nemzetségből származó Zlaudus veszprémi püspök a falu ekkori birtokosa. A kápolna átépítésénél a jáki templom lehetett a minta, mivel a két templom alaprajza feltűnően hasonlít egymáshoz, ezt az 199l-es ásatások is bizonyították.

Zalavég (korábban Véged) temploma
Fotó: Győrffy István / ZAOL.HU – MEDIAWORKS

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

A külső felújítás után új orgonát is kap Zalaegerszeg legnagyobb temploma

A napokban befejeződött Zalaegerszeg legnagyobb temploma, a Mária Magdolna-plébániatemplom külső felújítása, a rekonstrukciós munkálatok folytatásaként orgonát is építenek a több mint kétszázötven éves templomban.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.