Szentesi legkorábban említett középületét Szent András apostol tiszteletére szentelték fel, majd a református hívek használták, végül visszakerült a katolikus egyházhoz, és Szent Annának ajánlották. A városképileg is meghatározó épület Szentes ékessége, ugyanakkor napjainkban már komoly külső és belső felújításra szorulna.
A Szent Anna-templom falainak alsó részéről 2003 nyarán eltávolították a vakolatot, így jó lehetőség nyílt az egykori átépítések megfigyelésére. Nagy Géza Balázs teológus is ekkor bővítette ki ismereteit. Munkájából, Az első szentesi templom története című helytörténeti műből kiderült, nem csak katolikus miséknek adott helyet a város legkorábban említett középülete.
Szentes első okleveles említését 1332-ből ismerjük, ekkoriban egy kőből épült, Szent András apostol tiszteletére szentelt temploma volt. A templom építészeti jellemzői alapján az Árpád-házi királyok idején, valószínűleg a tatárjárás előtt, a XIII. század első felében épülhetett.
A következő századokban, az 1500-as évek közepére Szentes lakossága a reformáció kálvini ága mellé állt, így új igények szerint a reformátusok használták az épületet.
A török utáni időkben, 1697–1699 között egy fosztogató csapat felgyújtotta a templomot, az épület teljesen kiégett, a lakosság pedig a Tisza túlpartjára, Böldre menekült. Visszaköltözésük után, 1701-ben a templomot is helyreállították.
Mint Nagy Géza Balázs könyvéből kiderül, a XVIII. század elején a katolikus egyházi közigazgatás is fokozatosan helyreállt, és bár Szentesen szinte csak reformátusok laktak, a templomról – egykori katolikus jellegét említve – többször is írtak. 1745-ben a templom életének mozgalmas időszaka következett: a reformátusok bővíteni akarták, a katolikusok pedig visszakapni.
Hosszas huzavona után az ügy egészen a királynőig jutott. Mária Terézia végül úgy döntött, hogy a templomot kapják vissza a katolikusok, a reformátusoknak pedig épüljön megfelelő méretű, téglaalapozású vályogtemplom. Az utolsó református istentiszteletet 1747. július 26-án tartották, három napra rá pedig Szent Anna tiszteletére szentelték fel a templomot.
A következő években megnőtt a katolikusok száma a városban: Szentes földesura, báró Harruckern Ferenc először német kézművesekkel, majd a Mátraaljáról érkezett matyó földművesekkel szaporította a város katolikus lakosainak számát. A hívek száma annyira megnőtt, hogy a templom bővítésre szorult, így az épületnél szélesebb, közel nyolc méter hosszú toldás épült a hajó keleti végéhez, így a kórust is áthelyezték.
A templom állapota azonban egyre romlott, az 1834-es földrengés is megviselte: a szentély és a sekrestye falai a boltozattal együtt tönkrementek. A hajó mennyezetét a szú annyira meggyengítette, hogy leszakadását vasalatokkal és gerendákkal igyekeztek elhárítani. Legkésőbb a földrengéskor a torony mindkét oldalán két-két méternyi távolságban függőlegesen végigrepedt a fal. Feltehetőleg ekkor rogyott meg a kórus is, amit ezért aládúcoltak, írja Nagy Géza Balázs gyűjtésében.
Az épületet 1842. január 9-én lezárták, ekkor állapota már életveszélyes volt.
A régi templom bontását Busch Miklós építőmester irányításával 1844. április 25-én kezdték meg. A középkori templom hajóját – az egyetlen épületet, amely az Árpád-házi királyoktól a török időkön át az örökváltságig kísérte Szentes mindennapjait, s amely legalább öt-hatszáz évig állt fenn – egy hónap alatt elbontották bővítményeivel együtt. Az ősi templomot Leeb Mátyás plébános szavai szerint „úgy elbontották, hogy kő kövön nem maradt”.
A teljes, eredeti cikk IDE kattintva olvasható el.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Íme a novemberi országos sirály szinkronfelmérés eredményei.
Magyar Péter megítélése volt a téma.
A lipcseiek szorult helyzetből várták a milánói fellépést.
A háborúba egyre több nemzet és fegyverzet keveredik bele.
A minimálbér jövőre kilenc, két év múlva tizenhárom, 2027-ben tizennégy százalékkal emelkedik.
A Milan rosszabb eredményt ért el Pozsonyban, mint három hete Madridban.
Az utasokat másnap reggel indították útnak.
Az újabb oltások kapcsán még nem született döntés.
Az iszlám központ az alkotmányvédelmi hivatal megfigyelése alatt áll.
Az ukrán fél magas rangú katonai tisztviselői videókonferencia útján tájékoztatták a tanácsot a helyzetről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
