Pünkösdkor kezdetét veszi a búcsúszezon Szentkúton

Lovasok, motorosok, romák, gyermeket várók, illetve nagyszülők zarándoklatára is hívják majd a híveket a csodatevő helyre.

null

– A szerzetesi zarándoklat, illetve az Irgalmasság vasárnapján bemutatott közös liturgia másodszor marad el a koronavírus-járvány miatt. Bízom benne, hogy jövőre már zavartalanul megtarthatjuk őket. Reményeink szerint pünkösdkor tényleg elkezdődik a szentkúti búcsúszezon – mondta el portálunknak Orosz Lóránt.

A nemzeti kegyhely igazgatója hozzátette: a gyalogos zarándoklat már önmagában is egy lelki élmény, a Jóisten áldása van rajta.

– Hozzánk egészen messziről is eljönnek, akár 40-50 kilométert is gyalogolnak az emberek. A fizikum és a szellem igénybevétele pedig már önmagában is gyümölcsöt terem. A résztvevők általában induláskor felajánlást tesznek és szeretnének bocsánatot nyerni az út végére. Gondoljunk csak az El Caminóra, mennyien járnak oda lelki elmélyülésért – emelte ki Orosz Lóránt.

Azon kérdésre, hogy mi a különbség a búcsú és a zarándoklat között, a ferences szerzetes azt felelte, az utóbbi egy bővebb kategória. Nem biztos, hogy minden zarándok búcsút szerez a végén.

– Egy katolikus hívő számára a zarándoklat búcsúszerzést is jelent, aki kevésbé gyakorolja a vallását, annak pedig nem feltétlenül. A búcsúszerzés a bűnök következményeiről és azok eltörléséről szól. Isten országa ugyanis nem következmények nélküli ország. A jó cselekedeteknek termése van. Amikor az ember valamilyen erőfeszítést tesz – az lehet zarándoklat vagy más kegyes cselekedet –, akkor az ő bűneinek a következményeit a Jóisten kiegyenlíti az egyház lelki kincstárából. Azonban a bűnöknek is következménye van. Például, ha valaki abortuszon esik át, vagy nem tudja elengedni a halottját, nem bírja megtalálni a lelki békéjét, a veszteség elengedésében is segít, ha fölajánlunk érte egy teljes búcsút – mutatott rá a kegyhelyigazgató.

Kifejtette továbbá: a zarándokok, amikor Szentkútra mennek, leginkább a bajaikat szokták oda elvinni.

– Jobb, ha idehozzák, mint ha máshová vinnék. Az egyik legjellemzőbb adomány a virág a Szűzanyának, a másik pedig a gyertya. Meggyújtják, megállnak egy-két percre vagy hosszabb időre, és imádkoznak. Természetesen pénzbeli támogatást is kap a kegyhely a zarándokoktól.

Jól megfigyelhető, hogy az ide látogatók száma körülbelül a felére esett vissza a járvány ideje alatt, az adományoké, amit a perselybe dobnak be, viszont kevésbé csökkent. Az ókeresztény korban a kenyeret és a bort hozták a hívők, ebből lett később a pénzadomány, amely a szentmisén az önátadást fejezi ki.

Orosz Lóránt, a nemzeti kegyhely igazgatója közös könyörgésre hív
Fotó: nool.hu

Azonban nemcsak adnak, hanem kapnak is a kegyhelyre érkezők. Reményeink szerint elsősorban lelki békét, megbocsátást, kiengesztelődést és lendületet a hétköznapokhoz.

A kegytárgyboltból általában mindig visznek valamilyen emléket magukkal, képet Szentkútról, kulcstartót, feszületet, házi áldást. Olyasvalamit keresnek, ami a szentséget viszi be az életükbe, amely emlékezteti őket vagy megtartja bennük azt a kapcsolatot a Jóistennel, amit a kegyhelyen megtapasztaltak. A szentkúti vízből pedig szinte mindenki enged minimum egy palackkal. A lényeg, legyen otthon valami szent. A környékről is sokan járnak ide vízért. Nem biztos, hogy katolikusok, de a vizet innen hordják, az tény – hangsúlyozta Orosz Lóránt.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.