A közelmúltban ugyanis kihantolták az Ercsiben egyszer már újratemetett báró földi maradványait. Mint azt akkor megírtuk, az 1871. február 2-án Budapesten elhunyt Eötvös többször kinyilvánított végakarata szerint Ercsiben, a Duna-parton található Szapáry–Eötvös-kápolna családi sírboltjában kívánt nyugodni. Akarata szerint cselekedtek a régiek: itt temették el őt pár nappal halála után. Ám a történelem viharai, a világháborúk, a kincsvadászok nem kímélték sem a kápolnát, sem a sírboltot. Eötvös Józsefet, miután a kápolnában már nem voltak csontjai nyugalomban, az 1960-as években Ercsi központjában temették újra, Vilt Tibor Eötvös-szobra alá.
Azóta többször nekifeszült a település és az állam a kápolna felújításának, amely végül 2016-ban hozott jelentékeny eredményt. Ide már érdemes és kötelesség újratemetni Eötvös Józsefet. Piroska Eszter régész, az Eötvös József Művelődési Ház és Könyvtár megbízott vezetője Líbor Csillát, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum régész-antropológusát kérte fel segítségül a kihantoláskor. Az érvényben lévő szabályozások szerint egy 19–20. századi sír megbontása nem régészeti feladat. Ezért Líbor Csillát arról is kérdeztük, számára milyen többletkihívást tartogatott ez a különleges munka.
A feltárás
–A jelenlegi törvények szerint az 1711 előtti idők számítanak régészeti korszakoknak, ám ezt a határt még a 19. században húzták meg, így nyilván itt az ideje, hogy ezt újragondoljunk és kitoljuk legalább a 20. század elejéig – vélekedett. – Ilyen tekintetben tehát annyira nem éreztem a szakmámon kívülinek vagy attól túl távol esőnek a feladatot. – Az igazi kihívás számomra a pókok voltak, mivel halálosan félek tőlük. Sajnos, ez nem túl hasznos tulajdonság ebben a szakmában, de az Indiana Jones-os elképzelésekkel ellentétben, annyira nem jellemzőek a pókhálós feltárások, így, amikor megláttam, hogy telis-tele van a sír különböző méretű pókokkal, komolyan meg kellett küzdenem vele, hogy azzal a lendülettel ne szaladjak világgá – fogalmazott. – Viccet félretéve, maga ez a fajta „feltárás” teljesen újdonságnak számított nekem. Talán sokkal inkább hasonlított az egyiptomi sírok feltárásához, mint amivel itthon, Magyarországon találkoztam az eddigi évek során. A szűkös hely, és az, hogy igen kevés fény tudott bejutni a sírba, eléggé nehezítette a csontok kiemelését. Amikor megállapítottam, hogy egy esetleges mumifikálódott darabot is találtunk, igyekeztünk nem kárt okozni benne, és egyben kiemelni, ami sikerült is Piroska Eszter segítsége révén – folytatta. – A csontmaradványok mellett ruhamaradványokat is találtunk, valamint az egykori eredeti koporsó vagy koporsók maradványaiból is sikerült darabokat kiemelni – tudtuk még meg a szakembertől.
Minimum öt ember csontjait találták meg
Líbor Csilla ismertette azt is, hogy az írott források alapján a kápolnában Eötvös József és az anyai ági nagyszülei, Lilien József és Szapáry Julianna voltak eltemetve, valamint egy másfél éves kisgyermek. – A kiemelt maradványok hiányosak, így egy teljes váz sem került elő, ám a megmaradt csontok alapján három felnőtt egyént különítettem el, valamint kisgyermekcsontokat is találtunk, amelyek, úgy tűnik, legalább két gyermekhez tartoztak – tájékoztatott.
A jelenleg is zajló tudományos vizsgálatok – amelyek meg kell előzzék az újratemetés minden bizonnyal országos érdeklődésre számot tartó egyházi és világi gesztusát – után minden bizonnyal még többet tudhatunk meg a kihantolt sírban eltemetett személyekről.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.