Már egykoron is pezsgett az élet a téglási kastélyban

Hajdú-Bihar megye rendkívül sok építészeti kinccsel büszkélkedhet. Több száz éves templomokat, erődök maradványait és sokat látott rezidenciákat is találhatunk az alföldi tájakon barangolva. A megye legnagyobb és egyik leghíresebb kastélya kétségkívül a téglási Degenfeld-kastély. Az impozáns építmény históriája egybefonódik a falu és a birtokoscsalád történelmével is. Az eseménydús évtizedek felgöngyölítésében Tóth Pál idegenvezető volt a Hajdú-Bihar megyei portál, a haon.hu segítségére.

Mint elmondta, Téglás élére több évszázadnyi „független” működés után 1799-ben helyeztek földesurat Bek Pál földmérő mérnök személyében. Neki köszönhető a város ma is látható, sakktáblarendszerű szerkezete, illetve ő kezdte meg 1800-ban a klasszicista stílusú kastély építését is. Bek Pál neve mégsem csak az általa építtetett rezidenciákról híresült el, ő követte el ugyanis a kor leghíresebb feleségrablását. – Történt, hogy a báró a tokaji vásáron szemet vetett Bárczay Bárczy Annára. A lány viszonozta az érdeklődést, azonban az őt kísérő édesanyja szóba sem állt a szerinte „jöttment” tokaji lelkész fiával. Bek Pál nem volt rest, az összes szálláshelyet lefoglalta a településen, így a gőgös édesanya szégyenszemre kénytelen volt bekéredzkedni az ifjú báró apjához.

A szerelmes fiatalok az éj leple alatt hintóba ültek, majd Téglásra mentek, ahol a helybéli lelkész összeadta őket, a lakodalomnak pedig egészen a bécsi udvarig híre ment.

Mire a felbőszült édesanya megérkezett, a lánya már bárónéként fogadta – osztotta meg a kevésbé ismert történetet Tóth Pál.

A kastélyban élénk társasági élet folyt, szinte mindennapos vendég volt Csokonai, de Kazinczy és Széchenyi István is többször tiszteletét tette.

A téglási Degenfeld-kastély
Fotó: Szele Zsuzsanna-archív/haon.hu

Az épület könyvtára megelőzte korát, ezt Kazinczy is többször dicsérte, a rezidencia köré pedig olyan angolparkot telepített a Bek család, hogy a debreceni kollégium tanárai oda jártak ki botanikaórát tartani. – Nem kellett hozzá sok idő, hogy Kelet-Magyarország legérdekesebb kastélya legyen a téglási – hangsúlyozta a szakértő.

Bek Pál halála után Degenfeld-Schönburg Imre tulajdonába került a kastély, aki Szabolcs vármegye főispánjaként apósához hasonló aktivitással vett részt a korabeli közéletben. – Degenfeld Imre az elsők között csatlakozott Kossuth Lajoshoz. Felszabadította téglási és baktai jobbágyait is, és a szabadság zászlaja alá hívta őket. Erre a zászlóra esküdtek fel azok a szabolcsi nemzetőrök, akik Aulich tábornok második hadtestében eldöntötték a tápióbicskei csatát. Győzelmüket Than Mór is megfestette – fejtette tovább a történetet Tóth Pál.

A 20. század viharai a kastélyt sem kímélték, évtizedeken keresztül nevelőotthonként működött, majd később többször is tulajdonost cserélt, miközben jelentősen romlott az állaga. Pár éve nagyszabású felújításon esett át, azóta rendezvények, konferenciák és esküvők közkedvelt helyszíne.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!