Nehéz időszakon van túl a Debreceni Kutyaház Állatotthon

Báró és Orange már nyolc éve élnek menhelyen, ők a legrégibb lakói a Debreceni Kutyaház Állatotthonnak. Bárót előbb örökbe fogadták, ám gazdája, miután ráunt, visszavitte a menhelyre. Orange-ot lánccal kötötték ki egy fához az állatotthon közelében. Sok társukhoz képest még szerencsések is voltak, mert nem egy autóból dobták ki őket, és nem is egy erdő közepén, zacskóba téve talált rájuk valaki. Örömről, bánatról és a járvány okozta kihívásokról is beszélgetett a Hajdú-Bihar megyei hírportál, a Haon.hu Nagy Petrával, az Együtt az Állatokért Állatvédő Közhasznú Egyesület alelnökével, önkéntesével.

A Debreceni Kutyaház Állatotthonban szinte mindig telt ház van, jelenleg is csaknem kétszáz kutyáról és több mint hatvan macskáról gondoskodnak.

A koronavírus-járvány miatti lezárásokat az itt élő kutyák is megszenvedték. – A korlátozások miatt elmaradtak a hétvégi sétáltatások, pedig ez a kutyáknak nagyon fontos program – magyarázza Petra, aki „főállásban” a Debreceni Egyetem másodéves, szociológia szakos hallgatója. – Hétköznap a kenneljeikben vannak, alig várják, hogy emberekkel találkozzanak. A hétvége a nagy buli nekik! Előzetes bejelentkezés után lehet hozzánk jönni, és a járvány előtt jöttek is sokan, tavasszal, nyáron még több is volt a jelentkező, mint ahány kutya van. Ezek az alkalmak aztán a járvány miatt egy csapásra megszűntek. A sétáltatók szerepét is az egyesület önkéntesei vették át, és megfeszített munkával ugyan, de a zárás ideje alatt is sikerült minden kutyát megsétáltatniuk.

A járvány másik negatív hatása az volt, hogy, az ország többi állatotthonához, magánállatkertjéhez hasonlóan kevesebb anyagi és természetbeni támogatás érkezett a menhelyre. Pedig a kiadások egyáltalán nem csökkentek. Az állatokat ugyanúgy etetni kellett, a gyógyszereket, az orvosi kezeléseket is ki kellett fizetni.

A koronavírus-járvány miatti lezárásokat a Debreceni Kutyaház Állatotthon lakói is megszenvedték
Fotó: Haon.hu/Fogarasi Renáta

A pandémiának szerencsére volt azért pozitív hozadéka is, ugyanis a korábbinál többen jelentkeztek ideiglenes befogadónak. A kényszerű otthonlét ideje alatt sokan vállalták, hogy átmenetileg magukhoz vesznek egy kutyát, közülük többen aztán igazi örökbefogadók is lettek.

Petra ugyanakkor hangsúlyozza, hogy tőlük senki sem azért vitt haza kutyát, hogy a sétáltatással kijátssza az este nyolc óra utáni kijárási korlátozást.

Ahány kutya, annyi történet

A kutyákat a legújabb előírásoknak megfelelően tágas kennelekben tartják, a lehetőségekhez képest nem szenvednek semmiben hiányt. Petra elmondta azt is, hogy bár az utóbbi időben trendi lett az örökbefogadás, és tényleg sokan visznek haza menhelyekről kutyát, így is sokkal több állat kerül be hozzájuk, mint ahány gazdára talál. Jelenleg is várólista van náluk, egyszerűen nem tudnak annyi állatot fogadni, ahánynak szüksége lenne segítségre. Sokszor a szerencsén múlik, hogy melyiket fogadják örökbe, és érdekes módon, a fekete színűek még mindig hátrányos helyzetben vannak, velük szemben valahogy él egyfajta távolságtartás.

Ahány kutya, annyi történet. Az egyiket az erdő közepén egy fához kötve találják meg, a másik az úttesten riadtan szaladgál, miután egy autóból kidobták, a harmadikra az árokparton bukkannak rá egy dobozban, a negyedik egy nejlonzacskóban egy faágra akasztva várja, hogy valaki észrevegye. A közös bennük, hogy mindannyian gondoskodásra, szeretetre vágynak. Ezért aztán egyáltalán nem mindegy, hogy kihez kerülnek. – Az örökbefogadás nem egyik napról a másikra megy – mondja az egyesület alelnöke.

A Kutyaház Állatotthon önkéntesei – számuk tíz és húsz közé tehető – munka vagy tanulás mellett szabadidejük nagy részét áldozzák arra, hogy a menhely lakói lehetőleg mindent megkapjanak. Az önkéntesek és a kutyák között óhatatlanul is bensőséges viszony, egyikükkel-másikukkal egészen szoros kapcsolat alakul ki. Petra szerint ez az érzés azonban bármennyire is erős, soha nem kerekedhet felül a végső célon, hogy a lehető legtöbb kutya kijusson a menhelyről, és szerető gazdihoz kerüljön.

A teljes cikket IDE kattintva olvashatják!

Támogatják a lótenyésztést Jósvafőn

Jelentős, 718 millió forintos támogatásban részesült az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a magyar kormány által biztosított pályázati forrásból. A Környezeti és energiahatékonysági operatív program keretében biztosított összeget az állattartási infrastruktúra fejlesztésére és a gyepterületek természetvédelmi célú kezeléséhez szükséges eszközök beszerzésére fordíthatták. Ezek konkrét felhasználásáról június 10-én, Jósvafőn sajtótájékoztatót tartott a nemzeti park.

Tovább...