Avarok és magyarok múltjának találkozása Fejér megyében

Rengeteg új eredmény van. Biztosan látható, hogy ezt a temetkezési helyet még a 9. században is használták.

null

A Fejér megyei hírportál olvasói tudják, Csákberény-Orondpusztán is vannak avar sírok, tavaly nyáron is ástak ott Szücsiék. Ám ott az 1930-as években is ástak már a régészek. Oda elsősorban a 6–7. században temetkeztek. A tervbe vett golfpálya alatt lévő sírokról azonban nem tudott a tudomány, egészen tavaszig. A munkásokat kell dicsérni, akik, amikor egy csontvázat találtak, értesítették, akiket kellett.

Igazi közösségi régészeti esemény volt ez a feltárás, több mint 60 önkéntes segítette a munkát, 10 régészhallgató is közreműködött
Fotó: Nagy Norbert / FEOL.HU – MEDIAWORKS

– Rengeteg új eredmény van. Biztosan látható, hogy ezt a temetkezési helyet még a 9. században is használták

– mondta lapunknak Szücsi.

Mindennap 20-30 fő dolgozott a Fejér megyei helyszínen, összesen 36 sírt tártak fel
Fotó: Právetzné Róth Hajnalka / FEOL.HU – MEDIAWORKS

Összesen 36 sírt tártak fel most. Ezek 8–9. századiak. A legérdekesebb leletek, sírok az alábbiak. Előkerült egy 9. századi helyi elöljáróként értelmezhető férfi földi maradványait rejtő sír. Teljes övkészlete volt, ezen az övön, illetve a róla lelógó kis szíjakon közel 40 bronzveret volt. Egy ezzel azonos sírcsoportban lévő női sírból egy jellegzetesen 9. századi drótékszer, egy spirálcsüngős fülbevaló került elő.

Ezekből világos, hogy a 9. században „vagyunk”.

Az viszont a jelenlegi ismeretek alapján nem tudható, meddig tartott a temető használata. Vajon megélte-e a magyar honfoglalást az itt élő avar népesség?

Nos, a csákberényi ásatás egy mikroregionális kutatás, helyi, de természetesen beleilleszkedik a nagy egészbe.

Minden ott volt mellettük: étel, ital, nem mentek étlen-szomjan a túlvilágra
Fotó: Právetzné Róth Hajnalka / FEOL.HU – MEDIAWORKS

– Meggyőződésünk – részben már szórványos régészeti adatok, részben az embertani kutatások alapján, hogy az avar kori népesség tömegesen megélte a Kárpát-medencében a magyar honfoglalást. Az Árpád-kori nép jelentős része az ő leszármazottaiból került ki – ismertette Szücsi a tudományos álláspontot. – Ezért van mindennek nagyon fontos szerepe a magyar etnogenezis, a magyar néppé válás kutatásában. Ez egy olyan új szála a kutatásnak, amit eddig nem vettünk eléggé figyelembe a magyarság kialakulásának kérdésében. Ez rengeteg más kérdést is felvet.

Például itt jön mindig elő az a sokakat érdeklő kérdés, hogy: vajon a magyar nyelv Árpád népével érkezett-e a Kárpát-medencébe, vagy már korábban ideért?

Különböző vélemények vannak, de ahhoz, hogy akár ebben is közelebb juthassunk az egykori valósághoz, mikroregionális szinteken kell látnunk, hogyan alakult a népesség sorsa a 9. században – mondta a régész.

Szücsi szerint a 9. században itt eltemetettek utódai – fiaik vagy unokáik – egészen biztosan találkoztak Árpád népével.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.