Süppedős vörös szőnyeg, popcorn, hatalmas filmes poszterek a falon, modern vetítőtermek és hangulatvilágítás – immár minden adott Mátészalka újonnan megnyílt mozijában egy tökéletes filmélményhez. Ezt a létesítményt adták át augusztus 26-án ünnepélyes keretek között, amely Hollywood császárának, a mozi atyjának, Zukor Adolfnak a nevét viseli, és nem véletlenül - olvasható a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírportál, a szon.hu cikkében.
A Paramount Pictures filmvállalat létrehozója ugyan nem itt, hanem a Kisvárdához közeli Ricsén született, elárvult gyermekként viszont a fény városában végezte a négy polgárit, így a helyiek is joggal érezhetik magukénak híres alakját.
A pesti mozikkal egy időben
Meg is tesz a város mindent, hogy „nagy fiának” az emlékét életben tartsa. Egyfelől a Kossuth utcai zsinagóga falán emléktábla figyelmeztet a város és neveltje közötti történelmi kötődésre, másfelől most itt ez a felújított épület. Egykor is filmszínház volt, és mikor már-már az enyészeté lett, szerencsére visszanyerte régi funkcióját.
Kasza Károly és cége Miniplexként üzemelteti majd, ahol a mátészalkaiak a budapesti bemutatókkal egy időben láthatják a legújabb premierfilmeket. Manapság, a streaming és az okoseszközök világában, amikor egyre többen kongatják meg a vészharangot a mozik fölött, újabb vetítőhelyeket létrehozni a jövőbe vetett hit megnyilvánulása, mely szerint lesz még közösségi élet, keresik még a találkozás örömét az emberek. De nagy tett ez a beruházás azért is, mert az ország 400 moziterméből Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 18-at számlálni, és ez a szám most újabb kettővel bővült.
Mátészalka immár nem csupán a fény, de a mozi városának is nevezheti magát, és nem csak Zukor Adolf és Tony Curtis kapcsán. Tizenhét évvel az első magyarországi filmbemutató után – ami a Lumiére testvérek híres kávéházi demonstrációját csupán 4 hónappal követte –, 1913 őszén a város régi Keller-féle udvarházában mozis színház nyílt. Ez volt az Apolló, amelyben minden héten új film pergett, mellette pedig színházi előadásokat is tartottak, és ahol a szalkaiak később a hangosfilmek megszületését is üdvözölhették.
Mindig hitt önmagában
– S hogy mi a siker titka? – tette fel a kérdést ünnepi köszöntőjében a város polgármestere, dr. Hanusi Péter, hogy J. B. Shaw ír drámaírót megidézve adjon választ: – A mai világban az az ember boldogul igazán, aki felkerekedik, megpróbálja megkeresni az ideális körülményeket, de ha nem találja azokat, akkor megteremti. A nehéz sorsú Zukor Adolf is ilyen ember volt, árván került Mátészalkára, majd 16 esztendős korában, a kabátja bélésébe bevarrt 25 dollárral a zsebében kivándorolt Amerikába.
– S mert hitt önmagában, sikerült megteremtenie a filmipart. Mi is hittünk magunkban, amikor 2016-ban megpróbáltuk megálmodni, milyen Mátészalkát szeretnénk, és hogyan nézzen ki a Kossuth utca – mondta el a városvezető, hosszan sorolva a Rosenberg Salamon tanító által felkarolt, a mátészalkaiak – mindennap máshol megvendégelt, később a magyarságát soha meg nem tagadó – Dolfijának életrajzi adatait.
Ebben a munkában nagy segítségére volt az önkormányzatnak a térség egyéni országgyűlési képviselője, Kovács Sándor, aki valamennyiünk ifjúságának megidézőjeként magasztalta az új mozit. Mint utalt rá, a közel 250 milliós nettó összegű beruházás létrejöttéhez „sok telefonálásra, küszködésre és alkudozásra” volt szükség, de az álom – még ha két forrást is igénybe kellett hozzá venni – szerencsésen megvalósult. Mondanivalóját azzal zárta, hogy még nagyon sokan élvezhessék a mozi léleksimogató kisugárzását.
Bokor Balázs, a Magyar Hollywood Tanács elnöke is csak megerősíteni tudta, hogy a több mint 500 magyar származású amerikai filmhíresség most ünnepelt egyike nem véletlenül vált az amerikai film atyjává. Az 1916-ban alapított stúdiójában több mint ötezer film készült, amiből jó néhány kiérdemelte az aranyló Oscar-szobrocskát. – Sajnálatos viszont, hogy Amerikában még mindig sokkal jobban ismerik a nevét, mint Magyarországon – tette hozzá.
Mindezt a tanács ma azzal igyekszik kompenzálni, hogy létrehozták a filmesek legrangosabb elismerését, a Zukor Adolf-díjat, itthon film készült az életéről, és a nem túl távoli tervek szerint remélhetően egy filmeseket képző hazai akadémia is viselheti majd a filmmogul nevét.
Az utódok már nem filmesek
Az ünnepi szónokok sorát a Zukor család magyarországi képviselői, Doór Attila zenei producer és Várkonyi György grafikus, forgatókönyvíró zárták. A köszöntő szavak mellett elmesélték, hogyan találkoztak 2019 decemberében Los Angelesben Susan Zukor-Farkas, Zukor Adolf Los Angelesben élő szerény és kedves rokonával.
Mint lapunknak külön is elmondták, a világháló segítségével folyamatosan tartják a kapcsolatot az idős házaspárral. Remélik, hogy a híres felmenő születésének a 2023-as 50. évfordulójára az amerikai leszármazottak ismét hazalátogathatnak, amely évfordulóra egyébként a fiatal magyar szerzőpáros egy életrajzi nagyjátékfilmmel készül.
(Borítókép: A Zukor Adolfról elnevezett új mátészalkai filmszínház előtt a Talán Teátrum tagjai adtak műsort. Fotó: Pusztai Sándor)
