A programot 13. alkalommal szervezték meg, ahova a nyugat-dunántúli régió három megyéjéből hívtak hagyományőrzőket, pásztorfaragókat.
A kovácsműhelynél lópatkolást, a standoknál a pásztorok mindennapjait felidéző használati tárgyak készítését láthatták az érdeklődők. A program időzítése sem véletlen, mivel a néphagyomány szerint szeptember 29-én, Szent Mihály napján – ami egyébként tavaly óta hazánkban az állattenyésztők napja –, illetve annak környékén hajtották be a jószágokat a legelőkről. A pásztorok számára a téli időszak különösen alkalmas volt a gyönyörűen mintázott faragások készítéséhez.
A szervezők a régi vásárok hangulatát csempészték vissza az udvarra, ahol többek között pásztorlegyező készítést, kürtfaragást, kobaktök karcolást, szaruóralánc és furulya faragást, spanyolozást láthattak.
A zaol.hu ottjártakor Haraszty Róbert éppen mézeskalácsos ütőfát faragott az egyik sátornál. A népművészet ifjú mestere 17 éve készíti mintás faragványait, s mint mondta, egyre több háziasszony próbálja ki a konyhában ezt az eszközt. A mézeskalács régen elmaradhatatlan vásárfia volt, amit szívesen adtak a legények kedvesüknek.
A hagyományok tára elnevezésű mesterségbemutatókon a gyapjúfeldolgozás és nemezelés alaplépéseit ismertették. A kézműves játszóházban a gyerekek agyagoztak és hangkeltő játékokat fabrikáltak. A rendezvényt népzenészek műsora színesítette, valamint igény szerint tárlatvezetést tartottak az alkotóházban. A hétvégi program a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák 8. országos hónapjához kapcsolódva jött létre.
Prokné Tirner Gyöngyi intézményegység-vezető arról is tájékoztatott, hogy akik kedvet kaptak bármelyik mesterséghez, azokat szívesen várják szakköreikbe. Ezek a közösségi programok ugyanis jó alkalmat adnak arra, hogy közelebbről megismerjék a népszerű vagy éppen kihaló félben lévő mesterséget.
A teljes cikk ITT olvasható el.
